"Örültünk is, sírtunk is", a Fradi titka

A Dániából hazatérő ferencvárosi női kézilabdacsapat hétfő délután saját csarnokában, saját szurkolóival ünnepelte meg, hogy megvédte a címét, és sorozatban másodszor hozta haza a KEK-serleget. Az ellenfél ráadásul az a Viborg volt, amely két éve még Bajnokok Ligáját nyert, most viszont idegenben és otthon is 31-30-ra kapott ki a Fraditól.

"A meccs elejét megint elrontottuk kicsit, de már akkor hatalmas erőt érerztem a többieken, és csináltunk is egy 9-1-et - mondta a kézilabda.hu-nak Tomori Zsuzsanna, a zöld-fehér csapat válogatott átlövője. - Az első félidő számunkra ezután abszolút egy könnyed játék volt, és a dánok kezdtek egyre jobban aggódni, amiből kiállításokat is kaptak."

A második félidőben aztán feljött a hazai csapat és volt egy öt perces periódus, amikor hol ők mentek egyel, hol a magyar csapat, hol pedig egál volt. "Akkor picit aggódtam, de összességében azt tudom mondani, hogy a visszavágón csapatként nagyon-nagyon jól működtünk. Bárkire ránéztem, bárkit cseréltek be, kivétel nélkül hozzá tudott tenni a játékhoz, és ami a legfontosabb, bízott abban, hogy ezt a meccset mi nyerjük meg!"

"Ezért egy percig nem volt bennem olyan érzés, hogy istenem feljöttek, és ezt elveszíthetjük. Mind a 14-en erőt adtunk egymásnak. Az volt a kinti győzelem kulcsa, hogy fejben, mentálisan felülmúltunk egy nagyon jó csapatot." Itthon azért kicsit elegyénieskedték az első meccset, és a játékos is elismerte, hogy néha indokolatlanul erőltették az átlövéseket.

"Egyénileg, összetételben szerintem jobb ez a Vibrog nálunk, mert azért ott játszik egy olyan világsztár, mint Grit Jurack, vagy átlövőben egy Rikke Skov, egy Isabelle Guldén, a jobb szélen egy Cristina Varzaru. A két csapat névsorát nézve a papírforma szerint persze ők voltak az esélyesebbek, de a kinti meccsen szívvel és akarattal nyertünk. Tavaly is idegenben csináltuk meg, és idén is."

Ebben a szezonban az oroszok elleni meccsek nagyon nehéz feladatot állítottak a budapesti csapat elé, különösen az idegenbeli meccsek, ahol nem tudta senki, mire számíthat. "Hiába nyertünk itthon, mindig féltünk kicsit, mi lesz Oroszországban, milyen lesz a környezet, esetleg nem tudjuk majd felvenni a ritmust, lerohannak, nagy darabok, talán egyre többet faultolunk és elveszítjük azt a gyorsaságot, ahogy szeretünk játszani, és ezen el is megy a meccs." Végül azonban a Viborg jelentette az egyetlen igazi akadályt.

"Az egygólos hazai győzelem után örültünk is, sírtunk is, mert pozitív volt, hogy itthon mégiscsak nyertünk, de tudtuk, hogy az egy gól ebben a gyors kézilabdában 5-6 másodperc. A visszavágón azt tűztük ki, hogy a félidőben vezessünk 3-4 góllal. Ez sikerült, és akkor meg is nyugodtunk. A végjátékot megint elszúrtuk kicsit, de ez az előny megmentett minket, és persze Zizi (Szucsánszki Zita), Kriszta (Szádvári Krisztina) és Pasi (Pastrovics Melinda) csodálatos megoldásai is segítettek."

Tomori Szádvári Krisztina második ejtésénél, nagyjából az 57-58. percben érezte először azt, hogy ez a meccs megvan. "Pont Skov volt előttem, és rá is üvöltöttem, mert biztos voltam abban, hogy bemegy. Sajnos nem ment be, úgyhogy besültem, de akkor és ott úgy éreztem, hogy akármit csinálhat ez a Viborg, nekünk áll a zászló, és az ő kezük remeg. A vége előtt két perccel éreztem, ez már a miénk!"

Tomori szeint azzal az egy-két emberrel, akikkel jövőre kiegészül a Ferencváros (a hírek szerint például Vérten Orsolya, akinek érkezését Elek Gábor vezetőedző sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta a kezilabda.hu-nak), az idén kialakult összetartás csak még erősebbé válik, és újabb lépcsőfokokat tud felfelé lépni a klub. "Két év múlva talán már a Bajnokok ligája közelébe tudunk érni, és utána nem sokkal esetleg ugyanígy fogunk tudni ünnepelni, mint most!"

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK

Drámai hajrában KEK-győztes a Fradi!
Kettős győzelemmel hajtotta végre az óriási bravúrt a Ferencváros, amely Viborgban védte meg a női kézilabda KEK-címét, szinte végig vezetve és a hajrában hősiesen ellenállva a 10 gólos Rikke Skov vezette dánoknak....
Tovább a teljes cikkhez »