Walest 29-9-re, Írországot 22-3-ra, Skóciát 32-6-ra verték az óceániaiak, akiknek az esélyeket figyelembe véve az angolok elleni is kinézett az újabb győzelem.
A hazai pályán, a sportág szentélyében, a twickenhami stadionban pályára lépő angolok ezúttal nem szenvedtek olyan nagykülönbségű vereséget, mint egy héttel korábban a vb-címvédő dél-afrikaiak ellen – akkor 36 pont volt a két csapat közötti különbség, 42-6 pedig a végeredmény –, de a győzelemre ezúttal sem volt esélyük és a tisztes vereségre is csak a második félidő közepéig.
Nem szólt sok dolog a vendéglátók mellett, hiszen korábban a walesiek, az írek és a skótok sem tudtak célt vinni az óceániaiak ellen, így az angolok sem úgy készültek, hogy majd akciókkal verik meg az új-zélandiakat.
Sőt, a hazaiak kifejezetten a tisztes helytállásban reménykedhettek, hiszen az All Blacks a két csapat 103 éves múltra visszatekintő egymás elleni mérlegét tekintve döntő fölényt mondhat magáénak. A szombati összecsapást megelőző 31 találkozóból 24-t nyertek meg az új-zélandiak, hat angol siker mellett egy döntetlen született.
Az akciókat tekintve eseménytelen nyitányt követően Dan Carter a 14. percben értékesített egy büntetőt, miután egyet – egy elméletben könnyebb helyről – korábban már elrontott. Toby Flood váratlanul egyenlített egy büntetővel, de Carter hárompontosával ismét visszavette a vezetést a vendégcsapat.
A folytatásban az indulatoké volt a főszerep, sok volt a bújtatott megmozdulás, a sunyi ütés, a sípszó után meztépés – olykor még az öklös is meglendült –, amelyet aztán az angolok részéről kiállítással is sújtott a játékvezető. Sőt, kettős emberelőnyhöz is jutottak a vendégek, de így sem mertek akciózni, inkább Carterrel rúgattak büntetőt, akinek lába azonban megremegett és a biztosat elrontotta.
A hajrában azonban javított, méghozzá kétszer is: előbb egy rutin-, majd egy félpályás mestermunkát megidéző büntetővel alakította ki a 12-3-as félidei eredményt.
A fordulás után 10 másodperc kellett angoloknak, hogy egy gyors akcióval célközelbe érjenek, de az utolsó új-zélandi hátvéd megakasztotta Nick Eastert. Két percig erőlködtek a veszélyes területen a hazaiak, de az őket egyre kintebb toló vendégek labdát szereztek, Flood pedig csak sárga lapot – és az érte járó tíz perces kényszerpihenőt – érően tudta megakadályozni a kontrát.
A 48. percben csak elméletben hiányzott az angol rúgójátékos, mert Delon Armitage szép rúgással hátrányból is eredményes volt.
Ez azonban nem volt jeladás a házigazdáknak: inkább csak vergődtek és a védekezésre koncentráltak a támadásban feltűnően passzív vendégek ellen, akik azonban a papírformának megfelelően még így is fölényben játszottak.
A hatvanadik perchez közeledve aztán egy tréfásan felpattanó labda miatt egy három az egy elleni helyzetet nem tudott célra váltani a balszélen az All Blacks – mindössze két méter hiányzott nekik –, de a tolongás után tankönyvbe illő volt a húzás, a jobbszélen pedig Mils Muliania már eredményes volt. Carter, ahogy pár perccel korábban a büntetőt, a jutalomrúgást is elrontotta. Már 14 pont volt ekkor a lábában, legalábbis ami ott ragadt.
A 62. percben Carter büntetőből javított, de a 66. percben Muliania újabb célja után a jutalmat megint elhibázta. Tegyük hozzá: a célt érő passzt egy lábbal ejtett labdával azért az új-zélandi rúgóspecialista könyvelhette el.
Közeledett a hajrá, jöttek a cserék, de az angolok nem tudtak felpörögni. Támadásban egyébként sem kockáztattak semmit, védekezésük pedig az idő múlásával elfáradt és szétesett. Mulianiának centiken múlt az újabb célja – az a fránya pattogó labda megtréfálta egy kicsit –, a 72. percben azonban nem volt pardon: Ma’a Nonu is célterületre ért, miután félpályáról bevitte a labdát két villámgyors passzt követően.
Carter harmadik jutalomrúgása végül jó lett, Tom Rees révén az angolok megkapták negyedik aznapi sárgalapjukat is, majd kialakult a teljesen igazságos végeredmény.
Táblás ház előtt a szentélyben az angolok megmérettettek és roppant gyengének találtattak: egy kifacsart új-zélandi együttes, Carter több rontásával együtt is egyfélidőnyi koncentrált játék után simán verte őket.
