KÉPGALÉRIA IFJABB OCSKAY GÁBORRÓL (1975-2009)
Annyi viszont már most biztosan kijelenthető, hogy a 187-szeres válogatott támadó az elmúlt időszakban többször panaszkodott fáradtságra, aminek azért is volt különös jelentősége az ő esetében, mert négy és fél évvel ezelőtt, 2004 szeptemberében szívizom-betegséget diagnosztizáltak nála, s ennek következményeként élsportolói karrierje is veszélybe került, megvonták tőle ugyanis a sportorvosi engedélyt.
Egy időre legalábbis, egészen
pontosan négy hónapra, de aztán újra „rajtengedélyt” kapott, s folytathatta nagyszerű
pályafutását.
Természetesen megfelelő kontroll mellett, hiszen a szívzűr miatt
elővigyázatosnak kellett lennie.
S ifj. Ocskay Gábor maximálisan betartotta az orvosok előírásait, folyamatosan
járt kontrollra, és semmi jele nem volt annak, hogy rosszabbodna az állapota szívkatéterezése
után.
Ezt erősítette meg Énekes Lajos, az Alba Volán megbízott vezetőedzője is, aki
elárulta:
„Gábor legutóbb januárban volt a szívével kontrollon, s mindent rendben
találtak. Egyébként nemcsak ő, hanem az Alba Volán valamennyi játékosa átesik
időszakos orvosi vizsgálatokon, de korábbi betegsége miatt Gábornak erre
negyedévente-félévente külön át kellett esnie ilyen kivizsgáláson.
S még
egyszer mondom: januárban semmit sem találtak nála, ezért is érthetetlen,
felfoghatatlan számomra, ami történt.”
Ifj. Ocskay Gábor 2004. október közepétől december végéig nem is edzhetett
székesfehérvári társaival, s eleinte úgy tűnt: egy krónikus szívbetegség
leparancsolja a jégről, mert az EKG-eredményei szerint komoly szívnagyobbodása
van.
Ám januárra kiderült: a népszerű „Csicsó" mégiscsak játszhat, s 2005
februárjában a Kontinentális-kupa döntőjében már jégre is lépett. A nemzeti
csapatba a Pannon GSM-tornán tért vissza Szlovákia, Kanada és Németország ellen.
Akkoriban így nyilatkozott „kálváriájáról”:
„Még csak betegségről sem beszélhetünk, hiszen nekem az égvilágon semmilyen
tünetem nem volt, s ez nem is betegség, csupán arról van szó:
"gyárilag" kicsit más a szívem, mint az átlagembernek. Természetesen
a tétlenség hetven napja alatt kondicionálisan egy kicsit leépültem, jóllehet
orvosi utasításra nem emelkedhetett 120 fölé a pulzusszámom, de azért futottam
meg egy kicsit hasizomra is dolgoztam. Persze ez nem volt az igazi, most kezdem
utolérni önmagam.”
Ocskay Gáborral először a Sportkórházban közölték a rossz hírt, de ő nem adta
fel, ezért a pécsi klinika orvosaihoz fordult, ahol először dr. Papp Lajos
professzor is pihenőre ítélte a játékost, gyógyszereket kapott, majd egy év
végi vizsgálat után Papp professzor engedélyezte a játékot. A Sportkórház
orvosai azonban ezt nem fogadták el, így Ocskay akkor még csak a nemzetközi
meccseken játszhatott.
