KÉPGALÉRIA IFJABB OCSKAY GÁBORRÓL (1975-2009)
„Nehezen találok szavakat a történtekre – mondta a sporthirado.hu-nak Kovács Csaba, a sportág legendás alakja, aki jelenleg szakmai alelnöke a magyar szövetségnek. – Hajnali egy óra előtt nem sokkal kaptam idősebb Ocskay Gábortól egy rövid SMS-t arról, mi történt a fiával. Az édesapával reggel tudtam beszélni telefonon, majd napközben személyesen találkozunk, illetve ő szóban is elmesélte, hogy mi történt, nekem viszont nem volt erőm kérdezni őt. Annyit mondott, hogy Gábor Budapesten volt a menyasszonyánál, hajnalban hívták, mi történt, ő pedig azonnal autóba pattant. De sajnos, már későn érkezett… Már ott a lakásban próbálták újraéleszteni, gyorsan hívták a mentőket, de tudott senki sem segíteni... A fiamat viszont, aki Gábor csapattársa volt még akkor hajnalban felhívtam. Mindannyiunk számára óriási tragédia Gábor elvesztése, az Ocskay család régi és közeli barátjaként külön is fájdalmasan érint engem a dolog, hiszen kisgyerek kora óta ismertem őt.”
„Természetesen tudok arról, hogy szívpanaszai voltak, de arról is, hogy utána az orvosok is jóváhagyták a visszatérését. Persze, folyamatos és gyakori kontrollokon vett részt, a legutóbbin januárban, ahol nem mutattak ki semmi rendellenességet. Amikor annak idején visszatért a jégre, a feleségem vett a fehérvári csapatnak egy defibrillátort, ha ne adj Isten szükség lenne rá. Ez ott van a jégcsarnokban. Ott, ahol komoly fizikai igénybevételnek vannak kitéve a játékosok, ki gondolná, hogy pont akkor következik be egy ilyen tragédia, amikor semmilyen terhelésnek nincs kitéve. Pont vége a klubszezonnak és a válogatott felkészülése még nem kezdődött el. Tulajdonképpen rövid szabadságukat töltik.”
„Ifjabb Ocskay Gábor az a típusú sportoló volt, aki a jégkorong fanatikus elhivatottjaként minden mérkőzésbe a tőle telhető maximumot adta bele. Sőt, a maximum felett. Egy ilyen kaliberű játékost, egy ilyen egyéniséget egész egyszerűen lehetetlen pótolni! A pályán és azon kívül is meghatározó alakja volt az Alba Volánnak éppen úgy, mint a magyar válogatottnak. Palkovics Krisztiánnal alkotott párosa legendás volt, játékukat és eredményességüket nagyban befolyásolta a másik teljesítménye. Ez a tragédia tehát nagyon sok szempontból nyomot hagy majd, még így, illetve ilyen kihatása is lesz. Az élet persze olyan, hogy megy tovább. Sajnos, teszem hozzá. Egy hónap van a vb-rajtig, meg kell találni, találunk, ki veheti át Gábor helyét a csapatban. Ha egyáltalán teljesíthető a feladat, félő, nem, vagy csak nehezen. Óriási a felelősségünk, nekünk, sportági vezetőknek, valamint a szakmai munkáért felelős személyeknek, mindenek előtt Pat Cortinának, a szövetségi kapitánynak, hogy a sportág, de különösen a válogatott játékosok fel tudják dolgozni ezt a tragédiát.”
„Azt már most biztosan ki tudom jelenteni, egyeztetve Studniczky Ferenc elnökkel és Kovács Zoltán főtitkárral, hogy a válogatottban visszavonultatjuk ifjabb Ocskay Gábor 19-es mezét. Emléke előtt tisztelegve, és rá emlékezve azzal a számozással a magyar nemzeti csapatban soha többet nem játszhat már senki.”
