Az Alba Volán csíkszeredai túráján edzőjét vesztette, a helyi HC-tól elszenvedett vereség Ted Sator állásába került. A játékosoknak pedig húsz százalékos fizetésmegvonást helyeztek kilátásba.
„Nagyon szerencsétlen helyzet ez az egész, ami a fehérváriak körül kialakult. A sportágban klubvezetőként eddig vitathatatlanul idősebb Ocskay Gábor tette a magyar hokiért a legtöbbet, de ezt a döntését elhamarkodottnak és rossz üteműnek kell ítélnem. Tudtommal a játékosok szerződésében nem szerepelt ez a húsz százalékos szankcionálás sem, ráadásul akad, akiknél ez megélhetési problémát is jelent. Egy ilyen színvonalas EBEL-szezon után, a válogatott szempontjából roppant fontos vb előtt, ennek a felkészülési tornának a kelleténél nagyobb presztízst tulajdonítottak. Nem tudom elfogadni, hogy a csapat hozzáállása nem volt megfelelő, hiszen 28-szor veszélyeztették a HC kapuját, míg a csíkiak ennek csak a negyedét tudták felvonultatni. Ha fordítva lenne a statisztika, az megkérdőjelezné a mentalitásukat, de így csak egy rosszul sikerült, tétnélküli mérkőzést látok a történtekben, amelyen a magát nagyon összekapó, bizonyítani akaró HC-nak ellenben kijött a lépés. Van ilyen. Az biztos, a fehérvári öltözőben a döntés és a történtek feszültségekhez, konfliktusokhoz vezettek, ami nem tesz jót a bajnoki döntő, de különösen a válogatott felkészülés előtt a játékosok lelkének. Remélem, mielőbb túljutnak az egészen.”
Az Alba Volán és az Újpest jutott a bajnoki fináléba: az elődöntőben előbbiek a Dab.Docler, utóbbiak az NZ Stars csapatát győzték le két nehéz mérkőzés után a harmadikon már könnyedebben.
„A Volán nagyon sima volt, de ezt is vártuk. A szezon eddigi meccsei alapján több izgalomra volt kilátás az Újpest-NZ Stars párosításban, de végül az is sima lett, köszönhetően a lila-fehérek jó szlovák sorának. A döntőben szerintem a Volán négy meccsen megszerzi az aranyérmet, az Újpest legfeljebb hazai pályán megnehezítheti ellenfele dolgát, de kérdőjelessé nem tudja tenni. A szlovák sor jó, ők akár egálban is végezhetnek a fehérváriakkal, de utóbbiak második, harmadik sora akkor is szállítja majd a győzelmet. Egy sorral ezen a szinten már nem lehet meccset, nemhogy bajnoki döntősorozatot nyerni. Ami az újpestieken kívül meg nehézzé teheti a döntőt a fehérváriak számára, az még mindig a csíki túra utóhatása.”
Az EBEL-negyeddöntőben búcsúzó Innsbrucknál már most bejelentették anyagi megfontolásból jövőre nem az első, hanem csak a másodosztály küzdelmeiben vesznek részt.
„Egy olyan világban, ahol nagy világmárkák sora dobja be a törülközőt, így az Opel és a Saab, én tehát nem lepődöm meg semmin. De szerintem az Innsbruck csökkentett költségvetését Fehérváron látatlanban elfogadnák: nem egyek a problémáink. Más kérdés, hogy az osztrákok aligha vágynak arra, hogy buszon tudják le a szezonjukat és ott legyenek a tabella hátsó részén. Az így kilenc fősre apadt mezőnybe viszont nagyobb eséllyel szállhat be a HC Csíkszereda, majd az illetékesek eldöntik. Én remélem, hogy összejön a dolog, már csak azért is, mert akkor élesben, tétmeccsen vehet revánsot erdélyi ellenfelén a Volán.”
Egy olasz kisváros, Cavales helyett egy német nagyváros, München vár a felkészülési periódus egyik fontos szakaszában a magyar válogatottra.
„Nem is baj, egy kis környezetváltozás jól jön a fiúknak, Olaszországban már jártak éppen eleget a közelmúltban. München mellett az ott klubedzőként dolgozó Pat Cortina helyismeret szólhat. A bajor városban otthonosan mozogva biztos színesebb szabadidős programot tud majd összeállítani. Attól mondjuk nem tartok, olyan sok helyre kellene vinnie a fiúkat: annyi és olyan fárasztó edzéseket tart majd a kapitány, hogy ilyen szempontból mindegy lesz, olasz kisvárosban, vagy német nagyvárosban dőlnek holtfáradtan az ágyba.”
A Magyar Jégkorong-szövetség különleges kezdeményezéssel szeretné megörvendeztetni a Heim Pál Gyermekkórház és a Tűzoltó utcai Gyermekklinika betegeit, és arra kérte a Magyarország-Finnország budapesti felkészülési mérkőzésre kilátogatókat, hogy az első magyar találatnál dobjanak be egy plüssmackót a jégre.
„Ez egy nagyon jó, igazán emberi kezdeményezés, kár, hogy nem nekem jutott az eszembe, de messzemenően pártolok minden hasonlót. Még nem is hallottam róla, hogy ennek milyen komoly hagyományai vannak a tengerentúlon. Egy játéknagykereskedés vezetőjeként dolgozva megtaláljuk a módját, hogy valamilyen formában majd mi is csatlakozzunk ehhez az ötlethez.”
