- Marian Cozma egész évben azt mondta, hogy az MKB Veszprém nyeri a Bajnokok Ligáját. A BL-serlegről lecsúsztak, a Magyar Kupa viszont megvan, és a bajnoki cím is meglehet...
- Érte küzdünk, nem vitás. Az lett volna az igazi, ha triplázunk, de az a hajó már elúszott, mostantól kezdve a duplázás a cél. Marian Cozma volt az egyik legjobb beálló a világon, a pályán Gál Gyula kiválásával éreztük csak meg igazán a hiányát. A pályán kívül pedig… Még ma is elsírom magam, ha eszembe jut, hogyan veszítettük el.
- Nem gyógyulnak a sebek?
- Életem végéig emlékezni fogok Marianra. Ha nem kézilabdázó lett volna, akkor elmehetett volna humoristának. Mindenkit megnevettetett. Amikor arra kértem, hogy egy kicsit hagyjon magamra, mert rosszkedvem van, nem hallgatott rám, folyamatosan viccelődött, és mindjárt jókedvem lett. Ő ilyen volt. De mégsem volt egy link alak, komoly dolgokról is lehetett vele beszélgetni. Olyan mintha gyerekkorom óta ismertem volna, pedig csak néhány évet húztunk le együtt Veszprémben.
- A világbajnokság zágrábi középdöntőjében a házigazda horvátok ellen dőlt ki a sorból, majd lovaglóizom-húzódásából felépülve a Veszprém-León BL-meccsen lehetett ott újra a pályán, február 15-én. Az egy héttel azelőtti Cozma-gyilkosság új értelmet adott a visszatérésének…
- Mariant megölték, Zsarkót és Ivant pedig súlyosan megsebesítették. Fel sem fogtuk igazából, hogy mi történt. A mai napig nem értem, hogy tehettek ilyet azok a szörnyetegek. Tudtuk jól, egyvalami segíthet: a játék. Az, ha megpróbáljuk a lehetetlent, kizárni a külvilágot. Működött, működik. Ez a mi titkunk, egyik mérkőzésből menekülünk a másikba a fájdalmunk elől.
- A február 8-i tragédia jobb csapattá tette az MKB Veszprémet?
- Nem tennék ilyen kijelentést. Az igaz, hogy minden várakozást felülmúlt a szereplésünk, de a lényeg változatlan, nem többek lettünk, hanem kevesebbek.
- A Pick Szegedet leiskolázták a Magyar Kupa döntőjében. Sima sikert ígér a bajnoki finálé is?
- Nem lesz sima. Úgy elvertük őket, hogy mindenáron vissza akarnak majd vágni. Csakhogy nem hagyjuk magunkat. Megvédjük a bajnoki címet, foggal-körömmel fogunk küzdeni az aranyéremért.
