Már a két együttes magyarországi összecsapása is rendkívül szoros volt, akkor hatgólos hátrány után nyert két találatnyi különbséggel Konkoly Csaba együttese. Most nem kellett győznie a zöld-fehéreknek, már az egy pont is a legjobb négy közé jutást jelenthette. Össze is jött a döntetlen, de a jövőben szívesen eltekintenénk az efféle találkozóktól.
A rendkívül lelkes hazai és vendég szurkolók ugyanis alacsony színvonalú összecsapást izgulhattak végig, a technikai hibák legalább annyira a meccs képéhez tartoztak, mint a gólok vagy a védések. Az első félidőben negyedóra után csak nyolc találatot jegyezhettek fel a krónikások, ez mindent elárul a helyzetkihasználásról.
Persze Pálinger Katalin jelentősen hozzájárult a Krim vészes gólszegénységéhez, de azért kellett az ellenfél klasszisainak idegessége is. A túloldalon sem ment minden tökéletesen, és akkor még finoman fogalmaztunk véleményt. Jó, elfogadható, hogy izgultak a hölgyek, de a szombati produkció azonban nem való a kirakatba.
Szerencsére a szünet előtti percekben a 8-4-es előny elolvadása sem roppantotta össze az ETO-t, Bradeanu vezérletével 11-10-es vendégelőnnyel vonulhattak az öltözőbe a csapatok. Reméltük, a folytatás már egyszerűbb lesz, de nem így történt.
A fordulás után is a kapkodás, a helyzetek elpuskázása jellemezte a találkozót. Pálinger továbbra is jól védett, időnként Amorim, Vérten és Spiridon is szép megmozdulásokkal és fontos gólokkal vétette észre magát. A rangadó hőse egy magyar klasszis volt a mezőnyben, apró „szépséghiba”, hogy Zácsik Szandra bombái a Krimnek okoztak örömöt.
A végén Amorim és Bradeanu erőszakossága és helyzetkihasználása révén a Győr ledolgozta kétgólos hátrányát, majd Zácsik Szandra időntúli szabaddobása már nem találhatott utat a hálóba. Maradt a döntetlen, amely BL-elődöntőt ér a tavalyi finalistának. De a mostaninál sokkal jobb teljesítményre lesz szükség, ha az ETO idén is el akar jutni a végjátékba.
