- Gratulálok az új csapathoz. Bár bevallom, kicsit meglepett, hogy a francia bajnokság utolsó helyezettje lett a befutó...
- Köszönöm szépen, de engem az egyáltalán nem érdekel, hogy hányadik egy együttes. Ez olyan magyaros hozzáállás. Én nem azt nézem, mi volt, hanem, hogy mi lesz. Igenis szakmai szempontok alapján választottam. És egyáltalán nem bánom, hogy így döntöttem.
- Csak a franciák érdeklődtek?
- Voltak jobb ajánlataim is, ez igaz, de Szabó Edina - vele dolgoztam anno Székesfehérváron is - segítségével végül az Arvor mellett döntöttem. Maximálisan rábíztam magam.
- Mennyi időre szól az újabb küldetés?
- Egy évre írtam alá, ezt kifejezetten én kértem.
- Milyen gárda ez az Arvor?
- A franciák, bár utolsók lettek, egy ütőképesebb csapatot szeretnének összerakni a következő idényre. Az edző az egyik legjobb az országban. Sokan szeretnének Franciaországban játszani, itt a szövetségi kapitány engedélye is kell ahhoz, hogy valakit külföldről leigazoljanak. Egyszóval nagy megtiszteltetés, hogy rám gondoltak.
- Mikor csatlakozik majd a csapathoz?
- Július 25-én, szombaton kezdődik meg hivatalosan a felkészülés, de az alapozás, a kemény munka hétfőtől indul. Amúgy már kint vagyok, éppen most intézem a lakással kapcsolatos teendőket. Nagyon szép helyen lakom majd, két percre az óceántól. Azt mondják, a település nem a legcsinosabb, de sebaj, nekem más dolgaim lesznek a jövőben.
- Sajnálnám, de valahogy nem tudom. Ez mind szép és jó, de nem fél attól, hogy továbbra is körön kívül marad a válogatottnál? Esetleg beszélt már az új kapitánnyal, Mátéfi Eszterrel?
- Nem beszéltem még vele, de tavaly én már kikerültem a látókörből. Aki külföldön játszik, hátrányba kerül, a kapitányok elsősorban az otthoniakra támaszkodtak. Természetesen továbbra is azon vagyok, mindent elkövetek, hogy visszakerüljek a nemzeti csapatba. Rajtam nem fog múlni.
