Tápai Szabina mindkét mérkőzésen csapata legjobbja volt, amelyben ráadásul a legtöbb gólt is szerezte, szám szerint tizenhármat. A következő körben már lényegesebben nehezebb ellenfél következik, az ukrán Motor Zaporizsja, de a Szabinával készített interjúból kiderül, hogy majdnem mindegy, hogy ki az ellenfél egy adott meccsen.
- Az EHF-kupában bejutottak a legjobb 32 közé, miután legyőzték mindkét mérkőzésen a bosnyák Banja Luka csapatát. Milyen volt a két párharc?
- Mivel a mérkőzés előtt is mi voltunk az esélyesebbek a végső győzelemre, ezért a bosnyák csapat belement abba, hogy mindkét mérkőzést hazai pályán játsszuk le. Nagyon örültünk ennek, mert nem lett volna rövid út, ha Boszniába kell utaznunk. Magabiztos győzelmet arattunk mindkét találkozón, de ellenfelünk korántsem feltett kézzel szállt szembe velünk. Kemény volt a védekezésük, de a lerohanásainkból rengeteg gólt lőttünk, és ennek köszönhető a nagyarányú győzelem.
- Ön lőtte a Randers legtöbb gólját mindkét mérkőzésen. Hogy érzi, jól megy a játék?
- Azt gondolom elég jól sikerült beilleszkednem! Ami a legfontosabb, hogy az edzőm elégedett velem! Csapattársaimmal kezdünk összeszokni, már ez alatt a rövid idő alatt is sokat fejlődött a játékom, sikerült idomulnom az itteni stílushoz. Gondolok itt a támadásra és védekezésre egyaránt. Külön öröm számomra, hogy míg otthon mindig csak szélen védekeztem itt kettes pozícióban számítanak rám! Nagyon remélem, hogy sikerül így fejlődnöm továbbra is. Az, hogy én lőttem mindkét mérkőzésen a legtöbb gólt, arra nagyon büszke vagyok, de nem mindig a gólok száma számit. Az a fontos, hogy a rád bízott feladatot, mindig próbáld 100 százalékkal végrehajtani.
- Milyen poszton játszott?
- Mivel még nem beszélem tökéletesen a nyelvet, nehéz lenne a kommunikáció a csapattársakkal, ezért abban egyeztem meg az edzőmmel (Martin Albertsen - a szerk.), hogy ebben az évben mindenféleképpen lövő pozícióban számít rám! De tudja, hogy irányító poszton is tudok játszani. Azt hiszem, az csak jót tesz, ha mindkét helyen bevethető vagyok.
- Mit szólsz a következő körbéli ellenfélhez az ukrán Motor Zaporizsja csapatához?
- Kaphattunk volna könnyebb ellenfelet is, de felesleges ezen gondolkodni. Mindegyik csapatot le akarjuk győzni, akikkel a bajnokságban, vagy a nemzetközi porondon találkozunk. Gondolj bele, ha a végső győzelemre törekedsz - márpedig egy csapatnak sosem lehet más a célja -, akkor egyszer úgyis erős csapatokkal kerülsz szembe.
- Ezen a héten Aarhusban rendezték a hagyományos válogatott Világkupát, ahol a mieink is ott voltak. Meglátogatták a magyar csapatot?
- Természetesen kedden ellátogattam a Magyarország - Franciaország mérkőzésre. Szerencsém volt találkozni Szabó Edinával is, aki Székesfehérváron a Cornexi-Alcoa csapatánál volt edzőm, neki nagyon örültem. Meccs után elmentem a csapattal a szállodába, mert a válogatott nagy részével együtt játszottam az utánpótlás-válogatottakban és klubcsapatban is. Jó volt újra találkozni és beszélgetni velük. Sajnos a többi meccset csak a tévében tudtam követni, mert akkor voltak edzéseink. Hétvégére kaptam három nap pihenőt, úgyhogy hazautazom, és a barátommal fogom tölteni ezt az időt. Már nagyon várom...
