A Dániában zajló női kézilabda Világkupát Imre Vilmos szövetségi kapitány elsősorban a kísérletezésre használja fel. Igaz, abban hogy több meghatározó játékos sem utazott el Aarhusba, sérülések is közrejátszottak.
A többek között Pálinger Katalint, Görbicz Anitát, Borbás Ritát, Tóth Tímeát és Szamoránsky Piroskát is nélkülöző magyar együttes nagyon kapkodó játékkal kezdett Franciaország ellen. Szerencsére a gallok sem nyújtották életük legjobbját, ennek ellenére ők jutottak kétgólos előnyhoz.
Az első magyar találatra 5:55-ig (!) kellett várni, ezt beállóból az újonc Szabó Valéria szerezte. Ez megtörte a jeget, és utána Szűcs Gabriella egy szép átlövésből egyenlített.
Sajnos, a csapat továbbra sem nyugodott meg igazán, elsősorban Dembelével bírtak nehezen a mieink. Nálunk Vérten Orsolya volt a csapat húzóembere, a balszélső az első negyedórában három gólt is dobott az ellenfél hálójába.
Bár egyenlíteni többször tudtunk, a vezető gólt egyszerűen képtelenek voltunk bepréselni a francia kapuba. A kilencedik francia találat után Imre Vilmos időkéréssel próbálta rendezni a sorokat.
A mieink végül a 23. percben vették át az irányítást, Mayer Szabina lövése jutott át a gólvonalon. Az előnyt azonban nem sikerült növelni, mivel a helyzetkihasználásunk nagyon pocsék volt.
Szünet után a francia csapat állva hagyta Imre Vilmos csapatát, gyorsan négygólos előnyhöz jutott. Elsősorban az újonc Marion Limalnak jött meg az önbizalma, hatalmas gólokat ragasztott Herr Orsolya hálójába. Szerencsére a következő percekben sikerült rendezni a sorokat, feljöttek a mieink egy gólra, sőt, Herrnek még egy büntetőt is sikerült hárítania.
Bár utána Limalt sikerült semlegesítenie a magyar védelemnek, magára talált Pineau, aki elkezdte szórni a gólokat. A magyar csapat a félidő közepén két gólra feljött, Vérten és Szucsánszki is emberhátrányból talált be.
A magyar csapat 20-20-nál még egyelőre állt a franciákkal, ám utána állva hagyták a mieinket, és egy több mint hat és fél perces gólcsendünk miatt az ellenfél 27-20-ra (!) ellépett. Igaz, ehhez kellett a francia kapus is, aki elképesztő nagyokat védett.
Az utolsó percekben a franciák már nem erőltették igazából a játékot, de 29-23-ra azért megnyerte a mérkőzést.
