„Az előző idény jó szereplése után a mostaniban kimondottan nehéz időszak várt ránk. Úgy ősszel, ahogy tavasszal. De az élet és a sport már csak ilyen: az egyik nap esik az eső, a másikon meg süt a nap. Nekünk mostanában előbbiből jutott több.”
„Ősszel nem a várakozásoknak megfelelően szerepeltünk, több kulcsjátékosunk egyszerre dőlt ki a sorból hosszabb-rövidebb időre, ami rányomta a mérkőzéseinkre a bélyegét, különösen a BL-ben. Tavasszal ismét komplett volt a keretünk tulajdonképpen, de a fájó KEK-búcsú a Nordhornnal szemben, valamint a szintén kiábrándító MK-döntőbeli teljesítményük a Veszprém ellen nagyon megviselt mindannyiunkat.”
„A bajnokságban hoztuk a kötelezőket, a Veszprémtől viszont hazai pályán is vereséget szenvedtünk. Az MKB a bajnoki finálé egyértelmű esélyese is, keretük erősebb, jobb formában vannak, a szezonban már háromszor is legyőztek minket. Egyszer hazai pályán, az MK-döntőben meg padlóra is küldtek minket. A döntőbe jutással azonban mi teljesítettük a minimális elvárást, kiharcoltuk a BL-indulás lehetőségét, illetve a Dunaferr elleni sikerrel, 2-0-lal megvívott elődöntő is erőt, önbizalmat kell adjon számunkra a bajnoki fináléra, bármilyen kevés az esélyünk ott egy meglepetésre.”
„Hajdu Jánost remek embernek és kiváló szakembernek ismertem meg, jólesik, hogy egy ilyen nehéz évben is gondolt arra, hogy bekerüljek az általa idén legjobbnak vélt öt edző közé. A végső győztes kiléte pedig egyértelmű, bár közrejátszik a szubjektivitás is, azért a bajnoki cím itt is sikert jelent egy edzőnek.”
A Szeged 48 ponttal a második helyen zárta az alapszakaszt, 12 riválisát oda-vissza legyőzte, igaz a címvédő, tulajdonképpen egyetlen hozzá mérhető Veszprémtől pedig oda-vissza kikapott. A bajnoki elődöntőt aztán hozták a Tisza-partiak, a hazai nyolcgólos siker után (29-21) idegenben is legyőzték a Dunaferrt (27-26).
A Duna-partiak ellen nem ez volt a szezonban az egyetlen sikerük: BL-csoportharmadikként a KEK-be átsorolva a nyolcaddöntőben 57-52-vel búcsúztatták őket. Utána azonban a magát a döntőig verekedő német Nordhorn már túl nagy falatot jelentett számukra, különösen az idegenbeli 34-25 akadt meg a szegediek torkán. A vesztes mérkőzést követően Matics felajánlotta lemondását, de a csapat kiállt mellette és ragaszkodott ahhoz, hogy együtt vigyék el a balhét, ha már együtt jutattak odáig.
Rossz emlék maradhat még meg a szegediek számára a 2009-es MK-finálé, amelyet a Veszprém úgy nyert meg Budapesten 32-23-ra, hogy esélyt sem adott riválisának. Tegyünk említést még a Tisza-partiak BL-szerepléséről: a csoportkörben a horvát Zagreb és a német Löwen mögött, tőlük mind a négy mérkőzésen vereséget szenvedve, csupán a pont nélkül végző lengyel Wisla Plockot kétszer is legyőzve zártak a harmadik, KEK-részvételt érő harmadik helyen.
