Pedig nem úgy indult a mérkőzés, ahogyan azt ők szerették volna. Az első negyed alakulásával a találkozó előtt minden bizonnyal csak a bostoniak lettek volna elégedettek, számukra kezdődött ugyanis jobban a „döntő döntője", az első 12 percben kimagasló védekezésüknek és egy 13-3-as sorozatnak köszönhetően kilenc pontos előnyre tettek szert. Vezetőedzőjük Doc Rivers, a szünetben nem is rejtette véka alá elégedettségét, fiai ugyanis csupán 14 pontot engedélyeztek ellenfelüknek.
A Lakers pedig szenvedett, egyszerűen nem találták a rést a pajzson, s bár a második negyedben valamelyest megváltozott a játék képe – volt, hogy döntetlen állt az eredményjelzőn –, a Boston újabb sorozatának köszönhetően újfent elhúzott, már amennyire egy hatpontos vezetés annak minősül.
A harmadik játékrész első pár percében tovább romlott a címvédő helyzete, a negyed elején úgy tűnt, Bryanték bent ragadtak az öltözőben. Rettentően gyengén játszottak, hosszú percekre volt szükségük, hogy ismét felvegyék a mérkőzés ritmusát. Nem dicséri viszont a Bostont, hogy még ekkor sem tudtak nagy különbséget kialakítani.
Amikor pedig a Lakers felzárkózott, már nem volt mit tenniük, harcolniuk kellett az óriásit melózó kaliforniaiak ellen. A hatalmas küzdelemben aztán sorra jöttek a faultok, – Rasheed Wallace ki is pontozódott – de szoros volt a mérkőzés, aminek legjobban talán a nézők örülhettek. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, jöttek a fontosabbnál fontosabb, sőt sokszor szebbnél szebb kosarak, ráadásul olyanoktól, akiket korábbi produkcióik miatt már mindenki leírt.
A legjobb példa Ron Artest volt, aki hármasokat dobott, jól védekezett és megmutatta, hogy valóban volt értelme elcserélni őt Trevor Arizára az évad elején. Persze nem lehet csak egy embert kiemelni az aranysárga-lilák közül. Pau Gasol is fantasztikusan játszott, hatalmas dupla-duplát ért el, csakúgy, mint Kobe Bryant, aki azonban 36 percig szinte semmit nem mutatott – óriásit védekeztek rajta – de a végén igazi MVP-hez méltóan kosárlabdázott.
Eközben a Boston elszállt. Nem tudták megállítani a remekül küzdő Lakerst, akik nyolc ponttal bizonyultak jobbnak náluk a negyedik negyedben, a vége pedig 83-79 lett. Kobe ötödik bajnoki címe mellé begyűjtötte második MVP trófeáját is, Phil Jackson pedig megdöntötte Bill Russell 11 aranygyűrűs rekordját, hiszen neki ez már a tizenkettedik volt a sorban!
A trófea átadások és az ünneplés után aztán jöhet majd a gondolkodás ideje. A nagy kérdés: mit hoz a jövő? Jackson még mindig nem döntötte el, hogy marad-e a Lakers edzője, a Celticsnél pedig könnyen lehet, hogy véget ért egy korszak, a kiöregedő szupersztároknak nagy eséllyel ez nemcsak az utolsó döntőjük, de egyben szezonjuk is volt. Ám akár így lesz, akár nem, köszönjük nekik ezt az újabb csodálatos évet! Hasonló folytatásban reménykedünk az ősszel induló újabb évadban is.
A párharc eddigi mérkőzéseihez képest meglepően könnyedén győzött az NBA nagydöntőjének hatodik mérkőzésén a Los Angeles Lakers, ezzel egalizálta a párharc állását. A 89-67-es végeredmény remekül tükrözi a két csapat közötti...
Tovább a teljes cikkhez »
A Los Angeles Lakers-Boston Celtics szuperdöntő magyar idő szerint péntek hajnalban veszi kezdetét. Talán mondani sem kell, a párharc az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) 2009-2010-es kiírásában is az egyik fél...
Tovább a teljes cikkhez »
Az utolsó pillanatok és az ünneplés
