INTERJÚ HORVÁTH ÁKOSSAL!
- Mondhatjuk, ez Horváth Ákos mérkőzése volt. Ezt ilyenkor érzi az ember a meccs előtt? Ha lehetőséget kapok, akkor ide nekem az oroszlánt is?
- Igen, így is lehet mondani. Tele vagyok erővel és önbizalommal. Jól fogalmazott, akár ide nekem az oroszlánt is.
- Azok után, hogy néhány nappal ezelőtt, az észtek ellen végigülte a találkozót, most főszerephez jutott.
- Hát igen. De most a válogatottban vagyunk, amelyben nagyon sok hasonló képességű játékos van. Összességében, persze jobban örülök neki, ha lehetőséget kapok és tudok is vele élni. Az egy másik meccs volt, azt is meg tudtuk nyerni. Ugyanúgy szurkoltam akkor is a csapatnak és ugyanúgy együtt éltem a mérkőzéssel. Ha be kellett volna állnom, mindent megtettem volna a győzelemért. Most megkaptam a lehetőséget és hál’ istennek tudtam is vele élni.
- Most a csehek ellen több ziccer is kimaradt az elején, szenvedtünk a palánk alatt. Aztán jött ön és megoldotta a dolgot.
- Mondhatjuk így is. Az első megoldás azt hiszem, egy önbizalom növelő ziccer volt. Onnantól a társak is érezték, hogy „ez a gyerek ma igen nagy lendülettel megy”, úgyhogy folyamatosan helyzetbe hoztak. Persze, ez egy csapatjáték, tehát kellett hozzá a többiek bizalma is. De ez egyébként is természetes, mindenki bízik mindenkiben. Amikor érezzük, hogy az egyiknek megy, akkor nincs megállás. Gyakorlatilag minden figurát, minden labdát igyekeztek rám megjátszani, folyamatosan kerestek. Szerencsére jó dobószázalékkal tudtam segíteni a csapatnak.
- A végén huszonöt pontos előnyről lementünk tizenötre, de hát most már nem is érdemes vele foglalkozni.
- Most már nem érdekes persze, hiszen hallottuk, hogy az ukránok is nyertek. A célunkat gyakorlatilag elértük, egy jó eredmény kell Észtországban, ahová nyilván nem feltett kézzel megyünk majd.
- Túlteljesítette a csapat az előzetes várakozásait? Hiszen korábban nem esélyesnek lettünk kikiáltva.
- Abszolút nem voltunk esélyesek. De magunkkal szemben természetesen a bentmaradás volt az elvárás. Ez egy fiatal ambiciózus gárda. A csapat egyik része tulajdonképpen most debütált, szinte nemzetközi rutin nélkül. A legtöbben a magyar bajnokságban edződtünk, ebből láthatjuk, hogy onnan is lehet jó eredményeket elérni. Reméljük, most megnyílnak majd a kapuk és ezzel megteremtettük magunknak a lehetőséget. Egyrészt azzal, hogy jövőre is az A-divízióban fogunk játszani, másrészt nagyon jó csapatok ellen léphetünk pályára, és persze más célokért. Nagyon nem mindegy, hogy az A-divízióban játszunk egy Eb-re vagy vb-re jutásért, vagy az elitbe való visszajutásért szenvedünk B-divíziós csapatokkal, mondom ezt mindenfajta lenézés nélkül.
EKSZTÁZIS ÉS SZÉDÍTŐ FIESZTA!
