Az eredményhirdetést megelőzően 10 órakor a három állam egy-egy félórás prezentáció keretében győzhette meg utoljára a döntéshozókat. A gallok biztosra mentek, hiszen Nicolas Sarkozy miniszterelnök személyesen szólalt fel. Feltette a kérdést, szüksége van-e Franciaországnak a gazdasági válság kellős közepén egy kontinenstornára, majd maga replikázott. „A sport válasz a krízisre, a sport hatalmas erőt képvisel, ezen belül pedig semmi nem kelhet versenyre a labdarúgás hatalmával."
A 13 órakor megtartott rövid ceremónián színpadra hívták Michel Platinit, aki saját országa névtábláját felmutatva tett pontot a versengés végére. A France Football genfi tudósítója szerint az első körben a 13 döntéshozó 5-2-1 pontos rendszerben értékelt, ezek szerint a franciák 43, a törökök 38, az olaszok pedig 23 egységet szereztek. A taljánok kiesése után egyszerű többség döntött a rendezésről, ahol a gallok 7-6-ra nyertek.
A győztes rutinos házigazdája nemzetközi tornáknak, 1960-ban és 1984-ben Eb-t, 1938-ban és 1998-ban vb-t rendezett. A két riválissal szemben ők vállalták a legtöbb néző befogadását, összesen 2,5 millió ember tekintheti meg a mérkőzéseket, a döntőnek a 80 ezres párizsi Stade de France ad otthont.
A 12 évvel ezelőtti világbajnokság ellenére Franciaország további 1,7 milliárd eurót költ létesítményekre, jelenleg 12 helyszínt (Párizsban a Stade de France, illetve Parc des Princes, továbbá Lens, Lille, Bordeaux, Nizza, Toulouse, Marseille, Lyon, Strasbourg, Saint Etienne és Nancy) jelöltek ki, közülök hármat később tartalékarénává minősítenek át.
Pénteken 13 órakor Genfben jelentik be, hogy a három pályázó, Franciaország, Olaszország és Törökország közül melyik állam rendezheti a jelenlegi 16 helyett 24 résztvevőt felvonultató 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságot. ...
Tovább a teljes cikkhez »
