-
Mit gondol, az NB I-ben 230 meccsen 98 gólt szerző játékosnak az NB II-ben a
helye?
- Ha így nézném a dolgokat, akkor nem lenne okom a
felhőtlen örömre. De úgy vagyok vele, hogy az FTC is játszott az NB II-ben,
úgyhogy nem érzek visszalépést. Sőt. Profitálok belőle.
- Ez némi magyarázatra szorul, nem
gondolja?
- Hogy most az NB II-ben játszom, aligha az én
döntésem volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy rossz helyre kerültem, meg
nem szívesen jöttem Nyíregyházára, de arról, hogy legutóbbi állomáshelyemről
hová kerülök, nekem kevesebb beleszólásom volt, mint korábbi klubvezetőimnek.
- A Győri ETO-ról beszélünk.
- Pontosan. A győrieken rengeteg múlott. A lényeg, hogy nem akartak olyan
helyre adni, ahol gólt rúghatnék nekik, nem akartak az élvonalban látni. Úgy
látták jobbnak, ha nem igazolok el egyik riválisukhoz sem. Ezért nem kerültem anno a Videotonhoz, meg több más élvonalbeli
klubhoz. Pedig csak a fehérváriak tudtak volna kivásárolni onnan, de ezt a
Győr nem engedte. Kimondom nyíltan: Győrben nem foglalkoznak a játékosok
életével, hogy kinek, miként alakul az ETO-ban eltöltött évek után a sorsa, az
már ott senkit sem izgat. Ez is azt mutatja, hogy mindenki saját magával van
elfoglalva. De most örülök.
- Minek?
- Annak, hogy a Győrrel szemben most egy jó csapatba kerültem végre.
Vezetjük a tabellát, én a góllövőlista élén állok, az ETO pedig más utat
választott. Nekem most a Nyíregyháza a legjobb kényszermegoldás. Az itt
szerzett sikerélmények ismét kedvet adnak a focihoz, feltöltődöm, újjászületek,
s remélem, jövő nyáron már újra az NB I-ben játszhatok, természetesen a
Nyíregyháza színeiben.
- Mi a különbség az első- és a
másodosztály között? Ég és föld?
- Az edzésmunkában semmi változást nem tapasztalok, talán nem véletlenül
vezetjük a bajnokságot… A meccsek irama, színvonala változó, de ez sem újdonság.
Vannak itt is olyan összecsapások, amelyek simán megállnák a helyüket az
élvonalban, s persze azt is tudjuk: az NB I-ben is számos találkozó
másodosztály szintű…
- A védők mennyire faragják?
- Ahogy általában minden másodosztályú bajnokságra, úgy erre is igaz, hogy
a játékosokat nem a technika, hanem a harcosság jellemzi. De hogy megtalálom az
ellenszerét, azt az eddig rúgott góljaim is bizonyíthatják. Ha favágó az
illető, akkor technikásan kicselezem, ha technikás, akkor én válok agresszívvé.
Ilyen egyszerű ez…
- Hat évet töltött Debrecenben, ott
robbant be az élvonalba, ami aligha számít jó ajánlólevélnek Nyíregyházán. Akad
ebből gondja?
- Felemás érzésekkel fogadtak. Hiába ment le az ősz fele, érzem, hogy nem
vagyok itt a legnagyobb kedvenc. De azt is tudom, ha rúgnék ötven gólt, akkor
sem szeretnének meg. Az pedig, hogy idegenben is jönnek a beszólások, abszolút
velejárója az egésznek. E nélkül talán már a játék is rosszabbul menne...