Hetvenéves a Szőke Szikla

Délelőtt a Magyar Labdarúgó Szövetség székházában barátai, egykori játékostársai, családtagjai köszöntötték Mészöly Kálmánt. Az MLSZ képviseletében Berzi Sándor és dr. Borbély Zoltán emlékeztek meg a "Szőke Szikla" kiemelkedő pályafutásáról. Az eseményen neves hazai szakemberek, egykori játékosok is jelen voltak, így felköszöntötte Mészöly Kálmánt többek között Dunai Antal, Egervári Sándor, Szepesi György, Grosics Gyula, Sándor Károly, Ihász Kálmán, és Puskás Lajos is. Dr. Borbély Zoltán, az MLSZ Jogi- és Sajtóirodájának vezetője Mészöly Kálmán felesége, Bardi Gyöngyi és kisebbik fia, Géza szavaival kezdte a megemlékezést, majd Orbán Viktor miniszterelnök személyes köszöntő levelét olvasta fel.

A megemlékezések és baráti köszöntők után egy feliratozott kristályvázával, Dr. Csányi Sándor személyes ajándékával, valamint dr. Mezey György borítékban küldött üzenetével ajándékozták meg az egykori kiváló középhátvédet, aki meghatódva fogadta a köszöntő szavakat: "Nagyon köszönöm mindenkinek ezt a csodálatos napot, számomra az a legnagyobb öröm, hogy az itt ülők közül mindenkihez van kötődésem" – mondta az ünnepelt.

Mészöly Kálmán 1941. július 16-án született Budapesten, 11 évesen a III. Kerületi TTVE csapatában kezdte a labdarúgást. Tizennyolc éves korában, 1959-ben szerződtette a Vasas, a klubhoz játékos pályafutása befejezéséig, 1972-ig hű maradt.

Tagja volt az angyalföldi aranykorszaknak, oroszlánrészt vállalt a Vasas történetének legnagyobb sikereiből. Első bajnoki érmét legelső vasasos szezonjában megszerezte, az 1959/60-as szezonban a harmadik helyen végzett a gárda. A legnagyobb sikerek azonban ezt követően érkeztek el: egy évvel később, az 1960/61-es szezonban bajnok lett a Vasas, majd az 1961/62-es idényben megvédte elsőségét, ekkor már új otthonában, a Fáy utcában játszott az együttes. Az 1962-es bajnoki cím évében, 1962-ben Mészöly Kálmánt az év játékosának választották, a kiválóan fejelő kőkemény centerhalf már ekkor kivívta magának a tiszteletet, pedig még csak 21 éves volt.

A klub ebben az időszakban klasszisok sorát adta a magyar labdarúgásnak: az Illovszky Rudolf vezette együttesben Mészöly Kálmán mellett olyan futballisták szerepeltek, mint Ihász Kálmán, Bundzsák Dezső, Mathesz Imre, Farkas János, Sárosi László, Machos Ferenc, vagy Szentmihályi Antal.

A Vasas egy rövidebb hullámvölgy után a hatvanas évek közepén visszatért a csúcsra: 1966-ban veretlenül nyerte meg a bajnokságot, majd egy évvel később megvédte bajnoki címét, és Mészöly Kálmán 1972-es visszavonulásáig folyamatosan a legjobb hazai együttesek közé tartozott. A nemzetközi porondon is sikeres volt a klasszisokkal tűzdelt együttes, 1962-ben, 1965-ben, valamint 1970-ben is megnyerte a Közép-európai Kupát, 1963-ban pedig másodikként zárta a sorozatot.

Mészöly Kálmán 1961 és 1971 között 61 alkalommal szerepelt a válogatottban, a Vasasból nála többször soha, senki sem került be a nemzeti csapatba. Tízéves válogatottbeli szereplése alatt hat gólt szerzett, részt vett két világbajnokságon: az 1962-es chilei vb-n ötödik helyezést, az 1966-os angliai világbajnokságon hatodik helyezést ért el a csapattal. Egyik legemlékezetesebb válogatottbeli fellépésére is az 1966-os vb-n került sor: a csoportmérkőzések során a kétszeres világbajnok Brazíliát 3-1-re győzte le válogatottunk, a harmadik gólt ő szerezte tizenegyesből, úgy, hogy vállsérülése után felkötött karral is folytatta a játékot. Mészöly Kálmánnal a soraiban a magyar válogatott 32 győzelmet aratott, 14 döntetlent ért el, és 15 alkalommal hagyta el vesztesen a pályát. A "Szőke Szikla" nemzetközi megítéléséről mindent elmond, hogy két alkalommal is pályára léphetett a világválogatottban, illetve két fellépése volt az Európa-válogatottban is.

Visszavonulása után az edzői pályát választotta, a Ganz Mávagnál, a Budafoknál, majd a Békéscsabán eltöltött évek után 1978-ban visszatért a Vasashoz, az 1979/80-as szezonban bajnoki bronzig vezette szeretett csapatát. 1980-ban kinevezték a válogatott szövetségi kapitányává, 31 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot, irányításával 1981-ben csoportelsőként jutott ki a vb-re az együttes. 1983-ban lemondott posztjáról, egy idényre visszatért a Vasashoz, majd Törökországban vállalt munkát: előbb szövetségi kapitányként, majd a Fenerbahce, végül az Altay Izmir vezetőedzőjeként.

1988-ban harmadszor is a Vasas edzője lett, majd 1990-ban második alkalommal nevezték ki magyar szövetségi kapitánynak, ezúttal 18 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest. Ezt követően Szaúd-Arábiában az al-Ittihád (1991–92) csapatnál edzősködött, majd 1992–93-ban a Vasas labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, rá egy évre a negyedszer is vezetőedző lett Angyalföldön. 1994-ben harmadik alkalommal is elvállalta a szövetségi kapitányi posztot, ez alkalommal 12 mérkőzésen irányította a csapatot.

Érdekesség, hogy játékosként és szövetségi kapitányként is 61 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak.

Dolgozott a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnökeként, majd szakmai igazgatójaként, illetve az MLSZ elnöki tanácsadójaként. 2011 nyarán a Vasas labdarúgócsapatának klubtanácsadója lett.