– A REAC elleni 2–1-s, első idegenbeli győzelmüknek köszönhetően már a második helyen áll a Haladás, mi az eddigi siker titka?
– Nincs itt semmiféle titok – válaszolta a 31 éves csatár. – Minden mérkőzésnek úgy vágtunk, és vágunk neki, hogy nyerni szeretnénk, s ez az elmúlt kilenc fordulóban hatszor sikerült számunkra. A gárda jó szerepléséhez hozzájárul, hogy a klubnál kitűnő a vezetés és a szakmai stáb, emellett pedig remek a játékosállomány is, erős közösség formálódik.
– Szembetűnő, hogy Csertői Aurél a Rohonci útról kimozdulva is három támadóval küldi pályára a csapatot, ez mennyiben befolyásolta a szereplésüket?
– Valóban, vendégjátékaink során is bátran támadtunk, s kis szerencsével már a REAC elleni mérkőzésünk előtt is begyűjthettük volna a három pontot. Újpesten ugyanis úgy kaptunk ki, hogy szinte végig mi kezdeményeztünk, s két kapufát is rúgtunk, legalább az egyik pontra rászolgáltunk volna. Székesfehérváron még bosszantóbb volt a helyzet, a hazai gárda szinte át sem jött a felezővonalon, mégis ők szereztek gólt, ráadásul a játékvezető három gyanús esetben sem ítélt számunkra tizenegyest. Debrecenben aztán már elcsíptünk egy pontot, de abban a találkozóban is több volt, hiszen a házigazdák a második félidő elejétől emberhátrányban futballoztak. Vasárnap viszont végre kijött a lépés, úgy érzem, megérdemelten nyertünk.
– Mi volt a célkitűzés a bajnokság előtt, s változott-e az valamit az eddigi teljesítmény tükrében?
– Ahogy az újonc csapatoknál megszokott, nálunk is a magabiztos bennmaradás volt az elvárás a bajnokság előtt. Ez igazából mostanra sem változott, de azért természetesen megjött az étvágyunk, és szeretnénk minél tovább az élmezőnyben maradni. Vannak persze titkos vágyaink, de a realitás talaján kell maradnunk. Rengeteg mérkőzés van még hátra a pontvadászatból, s lehetnek még hullámvölgyeink is, úgyhogy a jelenlegi helyezésünket nagyon meg kell becsülnünk.
– Már a bajnokság kezdete óta futball-lázban ég Szombathely, gondolom a remek eredmények kapcsán még inkább érezhető a szurkolók szeretete?
– Igen, nyugodt szívvel mondhatom, futball-láz van a városban. Az emberek imádják itt a labdarúgást, s régóta ki voltak már éhezve az élvonalbeli szereplésre. Rendre nyolcezer néző előtt játszhatunk hazai pályán, s ez természetesen sokat segít a csapatnak. Ha Magyarországon mindenütt hasonlóan sokan támogatnák együttesüket, jobb lenne a futball megítélése és maga a játék is hazánkban.
– Mennyire elégedett a saját teljesítményével?
– Nem szeretem értékelni a játékomat, de szerintem, eddig nem sok kritika érheti. Kilenc forduló alatt öt gólt szereztem, lehetett volna rosszabb, de akár jobb is, úgyhogy olyan közepesnek ítélném a teljesítményemet. Azon vagyok, hogy tovább csiszoljam a játékomat, és továbbra is rettegésben tartsam a védőket. Mivel már nem vagyok egy mai gyerek, esetemben az is fontos, meddig lesz még kedvem a futballhoz. Jelenleg nagyon jól érem magam a pályán, úgyhogy a motivációmmal nincsenek gondok, ami azonban ennél is fontosabb, hogy a csapat a következő fordulókban is hasonlóan jól eredményeket érjen el.
