Mivel időben a 2018-as világbajnokság van közelebb hozzánk, logikus, hogy először az azt megcélzó pályázatokat vegyük górcső alá. A szempontok szerteágazók, a FIFA döntnökei rengeteg tényezőt figyelembe vesznek, mielőtt meghozzák döntésüket.
A rosszmájúak szerint ennél sokkal egyszerűbben zajlanak az események, és a „mi dönt?” kérdésre egyetlen szóval lehet a válaszolni: a pénz. Való igaz, a Sunday Times és a BBC riportja rámutatott, nincs az az összeg, amelyért ne lehetne szavazatot vásárolni, és annak ellenére nem higgadtak le a kedélyek, hogy a végrehajtó bizottság óceániai és nigériai tagját egyaránt eltiltották a voksolástól korrupció megalapozott gyanújával.
A brit média furkálódása aligha tett jót az angol reményeknek, pedig szakmai szempontból jobban nem is állhatnának: a stadionok elsőrangúak, szervezési hiányosságot csak nagyítóval találni, és a legutóbbi angliai vb-ig is 1966-ig kell visszakalandoznunk. Az egyetlen zokszó a kiszolgálóegységek, szállodák számát illeti, de a helyzeten bőven lehet javítani 2018-ig – addig ráadásul egy (valószínűleg közönségsikert arató) olimpiát is levezényelnek Londonban.
Ha a szakmai érvek Anglia mellett szólnak, a pénzt illetően Oroszország áll a legjobban. Az orosz oligarcháknak szívügyük a vb, Roman Abramovics és társai nem kis tételt feccöltek abba, hogy nyolc év múlva rájuk figyeljen a futballvilág. A nagy távolságok és a megfelelő infrastruktúra hiánya ugyanakkor visszaüthet, akárcsak az időjárási körülmények.
A portugál-spanyol és a belga-holland pályázat a futottak még kategóriába sorolható be, és a bukik jó pénzt fizetnének arra, hogy valamelyik kiérdemelje a FIFA-döntnökök többségének jóindulatát. A visszafogott lobbi azt sejteti, valahol ők is meglepődnének, ha rájuk esne a választás, de a lelkiismeretük tiszta lehet: legalább megpróbálták. Ha nem garantáltan Európa kapná a világbajnokságot, vélhetően már ki is szálltak volna a versenyből takarékossági megfontolásból, de így még mozgósítják utolsó energiájukat a szent cél érdekében.
2018: 1. Anglia (45,8%), 2. Portugália és Spanyolország (43%), 3. Belgium és Hollandia (9,3%), Oroszország (1,9%)
2022: 1. Egyesült Államok (36,9%), Ausztrália (34%), 3. Katar (16,6%), 4. Japán (3,6%), 5. Dél-Korea (2,4%)
A 2022-es világbajnokságnak garantáltan nem az „öreg kontinens” ad otthont, arra viszont egészen jók az oddsok, hogy az Egyesült Államok 1994 után ismét vendégül lássa a világot. A 90 ezres befogadóképességű stadionokban csak úgy dúskál (öt is lenne belőle), és a tizenhat évvel ezelőtti példa mutatja, üres szék nemigen maradna. Gazdasági potenciálban szintén nincs miért szégyenkeznie – az amerikaiak optimizmusa erősen megalapozott.
Katar esetében nehéz világosan látni, mert bár pályázati anyagában fűt-fát megígért, és ne legyen kétségünk, be is tartaná azokat, a futballkultúra évtizedekben sem mérhető hagyománya nem jó ómen az eredményhirdetés előtt. Igaz, a FIFA (és az UEFA) szeret új területeket felfedezni, de a 11 ezer négyzetkilométer önmagában kevésnek tűnik. Ennyi erővel egy helyi buszjárat is közlekedhetne valamennyi vb-helyszín között…
Ausztráliának a sikeres olimpiai rendezések megadják a kellő alapot, amelyre építhetnek, és mivel az ausztrál labdarúgás is felfelé ívelő pályán halad, van mire „mutogatni” a záró prezentációban. A rengeteg utazás és az országon belüli állandó ingázás aligha nyerné el az Európában „szocializálódott” sztárjátékosok tetszését, de ettől nem fog elérzékenyülni a FIFA végrehajtó bizottsága.
Japánt és Dél-Koreát nagyképűség lenne egy kézlegyintéssel elintézni, de az, hogy 2002-ben már megrendezhették a tornát, jóformán kiírja őket az érdemi küzdelemből.
A SportHirado.hu éppen ezért arra tippel - a fentebb ismertett szurkolói véleménnyel összhangban -, hogy a 2018-as vb-t Anglia, a négy évvel későbbit pedig az Egyesült Államok rendezheti. Oroszországra és Ausztráliára fél szemmel azért sandítunk, és valamiért úgy érezzük: Katar még készül valami nagy dobásra.
AZ ANGOL PÁLYÁZAT
AZ OROSZ PÁLYÁZAT
AZ AMERIKAI PÁLYÁZAT
