Lille: a csoda, és ami mögötte van

Mindkét nagy eredményt a Paris Saint-Germain ellen érték el, hiszen másfél héttel ezelőtt 1-0-ra győzték le a fővárosiakat a kupa fináléjában, míg szombaton egy 2-2-es döntetlen is elegendő volt a duplázáshoz. A Lille jelentős trófeát utoljára 1954-ben nyert, így most busásan meghálálta szurkolóinak a hosszú-hosszú várakozást.

Ha rátekintünk az elmúlt évek bajnoki tabelláira, kitűnik, készült ez a diadal. A 2005/06-os idényben a dobogón végeztek az északkeletiek, a következőben visszacsúsztak (10.), majd sorrendben hetedik, ötödik és negyedik helyen zártak. A fejlődés szemmel látható, de míg a ezeket az eredményekre leginkább a gallok figyeltek fel, az ideire már egész Európa.

Épp ez lehet az a csapda, amelybe ha akar, ha nem, beleesik az együttes. A keret évek óta együtt dolgozik, de a nyár végére aligha marad egyben. Adil Rami, aki azóta a francia válogatott védelmének oszlopa lett, 5 millió euróért a Valenciába tart, de ott van a liga legjobbjának választott Eden Hazard, illetve Gervinho, akiket fél Európa szívesen látna.

Így ünnepelte a duplázást a Lille

A belga válogatottat az Arsenal, a Tottenham, Chelsea, Liverpool, Inter vinné, de vele legalább frissen hosszabbítottak 2015-ig, nem úgy az elefántcsontpartival, akinek szerződése jövőre lejár. Őt többek között a Manchester City nézte ki magának. Mellettük pedig nem szabad megfeledkezni a bajnokság gólkirályáról, Moussa Sowról sem.

De mielőtt nagyon belebonyolodnánk a jövőbe, térjünk vissza a múltba, pontosan honnan is jött ez az átütő siker? Igen, együtt volt a csapat évek óta, de edzőt sem nagyon váltott, az elmúlt kilenc évben két tréner dolgozott a LOSC-nél - ez sem mellékes.  A hűségről annyit, hogy Rudi Garcia máris kijelentette, bármi történik, jövőre is ő irányítja a gárdát.

„Amikor a játékosaim találkoznak 15 vagy 20 és múlva, fantasztikus emlékeket idézhetnek fel, ez egy fantasztikus keret, és valaki mondja meg nekik mit értek el, mert még nem fogják fel mit vittek véghez" – mondta a győztes hadvezér, ami arra utal, a csapategység és a szerénység is bizony ütőkártya lehetett a duplázó csodacsapatnál.

Emellett okosan költekeztek, hiszen a klub részvényeinek többségét birtokoló filmrendező, Michel Seydoux nem tudott határtalan forrásokkal szolgálni. Jól térképezték fel a játékospiacot, olcsón vettek valódi tehetségeket, akiket most aranyáron adhatnak tovább, vagy ha tudnak, megtarthatnak. 

Egy biztos, a pénzzel nagyon jól bánnak a Lille-nél, az eddig befolyt pénzből 20 millió eurót szántak egy vadonatúj edzőközpont felhúzására, jövőre pedig szintén új, 50 ezres arénába, a Grand Stade Lille Métropole-ba költöznek. Ideje lesz, hiszen hét éve a mindössze 18 ezres, futópálya miatt előnytelen Stade Grimonprez-Joorisban szerepelnek.

Végül említsük meg, nem véletlenül nyerték meg a Ligue 1-t, az első 12 fordulóban kalandos utat jártak be, de onnantól két kört leszámítva végig az élen álltak. Az utolsó forduló előtt több gólt nem lőtt náluk senki, kevesebbet is csak a Rennes kapott. Nem hiába mondta Didier Deschamps, a tavalyi bajnok Marseille edzője: „Le a kalappal előttük!"