Csak néhány hónap telt el azóta, hogy a szlovák bíró a Bajnokok Ligája-döntőt vezette – de mint később kiderült, ez is közrejátszott a döntésében.
Michel azonban nem távolodott el a futballtól, és a Sahtar Doneck együttesénél dolgozik tovább Ukrajnában. Feladata a csapat idegenbeli meccsei előtt az utazás, a szállás és az edzéslehetőség megszervezése.
„Nem egy tipikus az én pályán” – ismerte be a Daily Mailnek adott interjújában Michel, aki munkájáért komoly összeget vághat zsebre Doneckben. – „Kelet-Európában kevés embernek van komoly rutinja a legfelsőbb szintű futballban, mint nekem. 15 éven át jártam Európa pályáit, kialakítottam egy kapcsolatrendszert. Elmehettem volna játékvezető-ellenőrnek is, de én ambiciózus vagyok, ennél többre vágytam.”
Lubos Michel októberben az Inter-Werder meccsen bíráskodott utoljára a BL-ben. Néhány nappal később Ukrajnában működött közre a Metalurg Zaporizsja – Metaliszt Harkov meccsen, és ott kapta a megtisztelő felkérést a Sahtar vezetőitől.
„Csak egyszer vezethetsz Bajnokok Ligája-döntőt, ezek után már nem volt mi motiváljon a futballpályán. De ez csak 20 százaléknyi részét képezte a döntésemnek. A maradék 80? Évek óta szenvedek egy Achilles-ín-sérüléstől, alig tudtam edzeni, a meccseket is fájdalomcsillapító injekciókkal tudtam végigvezetni. De a BL-ben, Eb-n, vb-n csak úgy tudsz 100 százalékot nyújtani, ha teljesen egészséges vagy.”
A szlovák sportember hozzátette, hogy a 2010-es vb-hez két műtétre is szüksége lett volna, ez pedig hosszú kihagyást jelentene. Ezért döntött a búcsú mellett.
„19 évesen sérülés miatt vonultam vissza, de apámmal ellentétben nem edző lettem, hanem játékvezető. Gyorsan haladtam felfelé a ranglétrán, 1993-ban már FIFA-bíró lettem. Úgy érzem, mindent elértem, amit lehetett.”