Magyar kapitánya lehet a vb-házigazdának
Szerző: shLétrehozva: 2009. október 22. 17:42
EXKLUZÍV! László Csaba elismerte, valóban felvette vele a kapcsolatot menedzserén keresztül a Dél-afrikai Labdarúgó-szövetség (SAFA), ám személyesen még nem tárgyalt a napokban megüresedett szövetségi kapitányi posztról. A Hearts mestere már önmagában azt is hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy felvetődött a neve a poszt kapcsán, és bár egyértelműen nem jelentette ki, szavaiból kisejlett, a részéről nem lenne akadálya a nagy kalandnak.
Az eredménytelenség hétfőn maga alá temette Joel Santanát, a dél-afrikai válogatott szövetségi kapitányát, és természetesen azonnal megindult a találgatás az utódlás kérdésében. Angol lapok László Csabát emlegették potenciális jelöltként, amit maga az érintett sem tagadott, sőt ennél messzebbre is merészkedett.
„Igen, valóban megkeresték a menedzseremet Dél-Afrikából, a nevem komolyan felvetődött a 2010-es világbajnokság házigazdájánál – nyilatkozta a szakember a SportHirado.hu-nak. – Nekem azonban élő szerződésem van a Heartsnál, így nem csak rajtam múlik, lesz-e megállapodás. Azt azért fontos ennek kapcsán elmondanom, a kontraktusomban szerepel egy bizonyos összeg, amelyért bárki kivásárolhat, ám pontos számról nem áll módomban beszámolni.”
A 2006 és 2008 között Afrikában (Ugandában) szövetségi kapitányként már dolgozó László Csaba megtisztelőnek tartja, hogy komolyan számolnának vele a Bafana Bafanánál, de gondolatai még Edinburgh-ban járnak.
„Jókora kihívás lenne felkészíteni a házigazdát a világbajnokságra, még akkor is, ha csupán néhány hónap állna a rendelkezésemre. A nyáron már kis híján a Newcastle United menedzsere lettem, majd hívtak a West Bromwichtól is, de végül maradtam Heartsban. Ezt cseppet sem panaszképpen mondom, hiszen mégiscsak egy jegyzett együttest irányítok, de lennének olyan lehetőségek, amelyeket hiba lenne kihasználatlanul hagynom.”
Amennyiben az üzlet létrejön, és László Csaba belevág az újabb afrikai kalandba, egy dolog miatt biztosan fájna a feje.
„A vuvuzelát ki nem állhatom, jóindulattal sem tudnám hangszernek nevezni. Akárhányszor meghallottam a hangját, a frász kerülgetett. A fülsiketítő zajtól a mellettem ülő szavát nem értettem a kispadon, képtelenség megszokni. Ha valamit, hát ezt mindenképpen a legnagyobb negatívumok között emlegetném a dél-afrikai futball kapcsán. De ennyi még belefér.”
HIRDETÉS