1. BEENGEDTÉK A VUVUZELÁT A STADIONOKBA. Az európai szurkoló füle nehezen szokott hozzá a méhzümmögést idéző zajhoz. Hagyományos szurkolásról nem is lehetett beszélni Dél-Afrikában, a helyiek fröccsöntött kürtje valamennyi szurkolói nótát elnyomta. A vb-re érkező drukkerek petíciót is aláírták, hogy száműzzék a vuvuzelát a stadionokból, de a FIFA hallani sem akart ilyesmiről. A nemzetközi szövetség makacssága sokak szórakozását elrontotta – nem először, és aligha utoljára.
2. FELIPE MELO VB-SZEREPLÉSE. A Juventus szűrőjének rémgyenge idénye volt, Dungán kívül ember nem értette, mit keres a Selecaóban. Teljesítményére a „koronát” a Hollandia elleni negyeddöntőben tette fel: előbb öngólt fejelt (bár a FIFA végül Sneijdernek adta a találatot), majd egy hihetetlenül buta szabálytalansággal kiállíttatta magát. Úgy kellett a szurkolók haragjától megóvni a riói reptéren.
3. ZANETTI ÉS CAMBIASSO MELLŐZÉSE. Diego Maradona az Internazionale egyik vízhordójára sem számított, a rossz nyelvek szerint politikai ellentétek állnak amögött, hogy a keretbe sem nevezte őket. Ennek aztán meg is lett a böjtje: az argentinok védelme és középpályája átjáróház volt, ami a németek elleni négyesben csúcsosodott ki.
4. CAPELLO ÉS AZ ANGOL KAPUSKÉRDÉS. Joe Hart személyében egy végtelenül tehetséges és a Premier League-ben is már bizonyított kapus ülte végig a kispadon az angolok vébéjét, miközben Robert Green és David James elintézte a csapat nyolcaddöntős búcsúját. Fabio Capello nem mert kockáztatni, a biztosra ment, de nagyot bukott.
5. LIPPI FAFEJŰSÉGE. Az olasz kapitány a 2006-ban világbajnok, ám azóta már kiégett játékosokra épített, valamint azokra a Juventus-játékosokra, akiknek alig volt értékelhető megmozdulásuk az idényben. Marcello Lippi mentségére legyen szólva, az olasz futball évek óta válságban van, így pedig nehéz ütőképes válogatottat kiállítani.
6. DOMENECH MEGROMLOTT KAPCSOLATA A JÁTÉKOSOKKAL. A francia szövetségi kapitány nem rossz edző, ezt bizonyítja a válogatott négy évvel ezelőtti vb-ezüstje is. Most azonban szinte az egész csapattal összeveszett, a kulcsjátékosokat nem tudta kezelni, Anelkát idő előtt haza is küldte. Mindennek egyenes következménye a csoportból való kizúgás.
7. SZERB KEZEZÉSEK. Teljesen értelmetlenül a saját tizenhatosodon belül beleütni kézzel a labdába – butaság. Két egymás utáni meccsen ezt eljátszani – ökörség. A szerbeknek ez mégis sikerült, Kuzmanovics és Vidics hibája ahhoz vezetett, hogy az összességében jól játszó szerbek az első kört sem élték túl.
8. JÁTÉKVEZETŐI HIBÁK. A bírói hibák rányomták a bélyegüket a világbajnokságra. Larrionda Angliát, Rosetti pedig Mexikót sodorta nehéz helyzetbe, ráadásul olyan tévesztésekkel, amelyek miatt a megye 2-ben is elmeszelték volna őket. A hab a tortán Webb döntőbeli teljesítménye volt, képtelen volt kordában tartani a fékevesztett holland játékosokat.
9. MAGAS JEGYÁRAK. Port Elizabethben több mérkőzésen is üresen kongtak a lelátók, de máshol is problémát okozott a belépők értékesítése. A helyieknek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy a pénztárok előtt tolongjanak, végül azért ilyen-olyan módon csak sikerült elérnie a FIFA-nak, hogy 90 százalék fölötti legyen a stadionok kihasználtsága.
10. DÉL-AFRIKÁBA VINNI A VB-T. Dél-Afrikában sok-sok millióan élnek mélyszegénységben, amíg ilyen állapotok uralkodnak ott, meggyőződésünk, nem kellett volna odavinni a tornát. Ki tudja, a vb végeztével milyen sors vár a stadionokra, esetleg egy-egy rögbimérkőzésre ha megtelnek majd, de a lerohadás veszélye is fenyeget. A kedvezőtlen időjárás, a ki nem épített tömegközlekedés és a nem megfelelő közbiztonság is sokat rontott a világbajnokság összképén. Ha már mindenképpen Afrikába akarták vinni a viadalt, északabbra talán jobb helye lett volna.
