- Nem állunk azon a szinten, sem szakmailag, de még inkább anyagilag, hogy érettnek gondoljuk magunkat az élvonalra – nyilatkozta a sporthirado.hu-nak Tóth László, a bőcsiek vezetőedzője. – A szakmai részen ugyan még lehetne segíteni, de az is anyagiak függvénye. Pályánkon nincs világítás, így máshol kellene stadiont bérelnünk. Mondjuk a földrajzi közelség miatt a diósgyőri pálya adná magát, de ezek akkor is csak rózsaszín álmok. A szombati vereséggel viszont elszálltak az elméleti esélyeink is arra, hogy feljussunk. Ettől a Fraditól már nem vesznek el olyan sok pontot a riválisok, hogy meg tudjuk előzni őket.
- És ha mégis?
- Akkor az merőben új szituáció lenne. A bajnokság végén futnánk néhány tiszteletkört, születnének gyors döntések, megkérdeznék az MLSZ-ben, hogy van-e lehetőség egyáltalán az utólagos nevezésre.
- Nem lett volna tisztább és sportszerűbb, ha a többi csapathoz hasonlóan már most beadják a licenckérelmet?
- De, világos, hogy az lett volna. Viszont a mi költségvetésünk olyan szűkre szabott, hogy az a közel félmillió forint is nagyon, hangsúlyozom, nagyon hiányozna belőle, amennyit pénteken ehhez ki kellett volna fizetnünk. Előre, humbugra. Ezt mi nem engedhetjük meg maguknak.
- Tegyük fel: kiharcolják a feljutást, megvan az engedély, vállalnák a részvételt?
- Megpróbálnánk elindulni. Ha egy évről is lenne szó, belevágnánk. Akkor már tényleg nem hátrálhatnánk meg.
- Lenne rá pénz, a mostani költségvetésnél lényegesen több pénz?
- Mivel elvi dolgokról beszélgetünk, fogalmam sincs.
- Az eddigi sikerek és tisztes helytállás nem eredményezett a költségvetésben is előrelépést? Nincs olyan szponzorációs ígéret, amely a feljutás estén valósulna meg?
- Nincs. Szerény körülmények között működünk, hasonló büdzsével üzemelünk évek óta, de a riválisok többsége is hozzánk hasonló cipőt hord. Sőt, ha azt veszem, hogy közben az árak csak emelkednek, akkor még azt is kell mondjam: évek óta spórolni kényszerülünk, húzni a nadrágszíjon ahol csak lehet. És sokszor már ott is, ahol nem annyira. A jó szereplést nem sikerült jó pénzre váltanunk. Sőt, mindez gonddal, igaz kellemes gonddal is jár, hiszen a győzelmi prémiumok miatt még a kiadás is nőtt. Mondom, nem értünk még meg az élvonalra, elsősorban anyagilag nem. A mi szintünkön már az ezüstérem is megegyezne egy bajnoki arannyal. Az aranyérem meg nem jelentene automatikus feljutást.
A szombati rangadó már az első félidőben eldőlt (fotó: Kovács Attila)
- Volt már rá példa, hogy a feljutást valamelyik csapat forintra váltotta: így maradhatott 2001 nyarán élvonalbeli a Debrecen, amely a BKV-tól vette meg a lehetőséget. Ebből nem próbálják meg kiegészíteni a klub költségvetését?
- Amúgy az ötlet és a motivációs tényező nem rossz, ugye másnak is az eszébe jutott, de éppen ezt kivédve erre már nincs lehetőség. Amennyiben valamelyik első helyen végzett nem él feljutási jogával, akkor a két másodosztályú csoport két másodikja játszik egymással oda-visszavágós alapon. De azt hiszem, ennek a lehetőségnek a veszélye senkit sem fenyeget.
- Ősszel a diósgyőri vendégségben pályaválasztóként 2-1-re legyőzték a Ferencvárost – a zöld-fehérek mérlegét az az egyetlen vereség csúfítja a szezonban –, az Üllői úti visszavágón viszont simán kikaptak 4-1-re. A végeredmény már a szünetre kialakult. Azért a szakmai vonalon is lenne még mit javítaniuk…
- Kishitűen és megilletődötten léptünk pályára, a házigazdák góljait óriási védelmi hibák előzték meg nálunk középen. Azóta visszanéztem a mérkőzést, teniszből átvett szakszóval élve nem voltak kikényszerített hibák. Sablonos, esetleges helyzetek voltak, amiket kihasználtak a ferencvárosiak. Bevallom őszintén, többet vártam a Fraditól.
- A sportnapilapban tett, mérkőzés utáni nyilatkozatában viszont dicsérő szavakkal illette a Ferencvárost, mondván nincs ellenfelük a zöldeknek a másodosztályban. Igaz, ezt a kijelentését Bobby Davidson, az Üllői útiak menedzsere „egyszerű provokációnak” minősítette. Miért provokálja a listavezetőt? Nem elég önöknek, hogy kikaptak tőlük három góllal?
- Mit ne mondjak: eléggé felhúztam magam az angol szakember nyilatkozatán! Nem tudom, miért kell összeesküvést keresni ott a szavakban, amikor nincs ott semmi, hiszen erre semmilyen okot nem adtam! Egyszerűen elmondtam a véleményemet szakmailag. Mégis, mit kellett volna mondanom? Hogy majd ez vagy az a csapat jól elveri őket, és így megelőzhetjük őket a tabellán? Ez nonszensz! Ilyen nincs! Ez a Fradi soha nem veszít már annyi pontot, hogy bárki megelőzze őket. Azzal viszont egyetértek Davidsonnal, hogy mindenki foglalkozzon a saját csapatával. Csak azt nem értem és tudom elfogadni, hogy miért viselkedik így a magyar edzőkkel szemben – korábban Révész Attilával is volt konfliktusa –, miért ennyire pökhendi? Őt odaültették annak a csapatnak a kispadjára, amely nagyságrendileg 800-850 millió forintból működik egy évben. Csak összehasonlításképpen álljon itt: nekünk 55 millió forint áll ez idő alatt a rendelkezésünkre. Írásba adom bárkinek: komoly összeget nem merne feltenni ellenünk saját csapata győzelmére, ha zárt kapuk mögött, semleges helyszínen mérkőznénk meg egymással! Tényleg olyan nagy dolog ilyen háttérrel ebben a bajnokságban aranyérmesnek lenni, de állítom, ez a csapat több edzővel, akár magyar profi licences edzővel a kispadon bajnokságot nyerne. Sőt, jobb lenne a csapat is. Szerintem ugyanis a zöld-fehéreknél a fél csapat nem volt olyan pszichés állapotban, mint az enyémek kivétel nélkül a második félidőben. Nagy a körítés, nagy a felhajtás körülöttük a szurkolók és a média részéről, de most személyesen, testközelből látva őket megállapíthattam: nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. Nem értem, hogy tarthat ott a világ futballja, hogy egy Bobby Davidson egy bőcsi edzőt és egy bőcsi csapatot szakmai véleményez, miért nem Milan-edzőként teszi ezt meg a Werderrel szemben?! Mi szüksége van arra, hogy kiforgassa a szavaimat? Nem tudom, de nem is akarom tudni. És részemről itt befejezettnek is veszem az egészet!
- A csapatra viszont még vár tizenhárom ellenfél és forduló a bajnokságban. Céljuk?
- Egyértelmű: minél előrébb végeznie a tabellán. Bár, még az is lehet, már most elkezdjük építeni a jövőt, néhány fiatalnak több lehetőséget kapok – még azon az áron is, hogy megelőz minket a DVSC-DEAC –, hogyha anyagilag előre tudunk lépni, akkor a szakmai részt a gazdasági mögé tudjuk tenni.
