Megyeri Balázs. Ezt a nevet jobb, ha megjegyzik a ferencvárosi szurkolók, hiszen ha nem véd többször szenzációsan a mindössze 19 esztendős hálóőr, a második félidőre alaposan elfáradó vendégekre nagyon nagy zakót „szab” a Rákóczi.
No, de kezdjük az elején: az első periódusban a párszáz fradista drukker végre azt láthatta, amit hosszú ideje nem. A kedvencek - természetesen az ikon, Lipcsei Péter vezetésével - egyre-másra dolgozták ki a helyzeteket, s úgy tűnt, bármelyik pillanatban megszülethet a hőn áhított vezetés.
Jól futballozott a Megyeri - Martínez, Dragóner, Balog Z., R. Wolfe - Wedgbury (Mamics, 68.), Morrison, Lipcsei (Rósa D., 61.), Ashmore - Ferenczi, Kulcsár tizeneggyel csatába induló fővárosi alakulat.
Bár gólba egyikük sem lőtt, valóban nem játszott rosszul a látogató. A Kaposvárt ekkor a szerencse mentette meg a hátránytól - ha erre a szerencse szót használjuk, akkor a második felvonásban isteni szerencséről kell hogy beszéljünk.
Mert a fordulást követően borzasztóan visszaesett a Ferencváros, Lipcsei is csupán negyedórát kapott a vezetőségtől - helyére a visszaigazolt Rósa Dénes állt be, de ő sem tudott csodát tenni a többiekkel.
Egyvalaki azonban mégis akadt, aki megbabonázta a Kaposvárt. Megyeri Balázsról van szó, a még tinédzser kapus Farkas Krisztián és Nemanja Nikolics két-két, valamint Boris Gujic egy majd' száz százalékos helyzetét védte bravúrral.
A Fradinak szinte helyzete sem akadt ebben az időszakban, a legutóbbi NB II-es pontvadászatban kiemelkedően sok gólt szerzett Ferenczi István ezúttal sem találta meg a ritmust és a góllövőcipőit.
Ezt megúszta a Fradi.
