Egy távirányítású drónnal érkezett a pálya fölé a 42. percben a Koszovó térképére festett albán zászló drapériája, amelyet a hazaiak futballistája, Sztefan Mitrovics szedett le onnan egy hirtelen mozdulattal. Az albán játékosok erre rátámadtak a csatárra, tömegjelenetek kezdődtek, hazai huligánok rohantak be a gyepre. Közben görögtüzeket is gyújtottak a nézőtéren. A vége az lett, hogy az albánok egységesen levonultak - Martin Atkinson játékvezető, és a szerbek folytatták volna a mérkőzést -, de ez sem volt problémamentes, az öltözőfolyosóhoz vezető lejárónál a biztonságiakon is átverekedte magát néhány szerb ultra, és rárontott a fehérmezesekre.
MITROVICS LESZEDI A ZÁSZLÓT A DRÓNRÓL:
VIDEÓN, AHOGY ELHARAPÓZIK AZ ERŐSZAK:
Sajtópletykák szerint az albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama vezérelte a repülő tárgyat, amelyre a zászlót rögzítették, de ő ezt később cáfolta hazaérkezve Tiranába. "Mindenkit átvizsgáltak, így engem is, az útlevelemet és a kamerámat kérték el, néhány percig tartott az egész. Nem tartóztattak le, nem hallgattak ki" - nyilatkozta Rama.
Az előzmények között említhetjük, hogy albán szurkolókat nem engedtek be a Partizan stadionjába a szerb szövetség vasárnapi döntése értelmében (ahogy korábban a szerb-horvát vb-selejtezőre sem), Albánia himnuszát pedig alig lehetett hallani a fülsiketítő füttykoncert miatt.
Joseph Blatter, a FIFA elnöke első reakciójában a leghatározottabban elítélte a történteket, Michel Platini, az UEFA első embere szóvivőjén keresztül azt üzente, nincs mentség erre az incidensre. Az Európai Unió is megszólalt az ügyben.
A szerb sajtó, és az ország futballszövetsége egyaránt az albánokra hárítja a felelősséget, napnál világosabb politikai provokációnak minősítve az esetet, az FFS azt ugyanakkor elismerte, hogy a szurkolók berohanásának nem lett volna szabad megtörténnie, a renitensekkel szemben a lehető legszigorúbb eljárást ígérte. Az albánok eközben hősként ünneplik nemzeti csapatuk minden egyes játékosát. A helyi lapok szerint, bölcsebb döntést nem is hozhattak volna, minthogy elhagyják a pályát.
A két ország viszonya tekintetében azóta pattanásig feszült a helyzet, hogy az albán többségű Koszovó 2008-ban egyoldalúan kihirdette függetlenségét (ezt az ENSZ nem ismeri el, a FIFA sem vette be soraiba a legújabb délszláv államalakulat csapatát).
Az UEFA arra hivatkozva engedhette, hogy egy csoportba kerüljön Szerbia és Albánia, hogy 1968-ban már játszott egymással selejtezőt, és U17-es szinten is találkozott, míg Azerbajdzsán-Örményország, illetve Spanyolország-Gibraltár vonatkozásában ellenben indokoltnak látta, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a csoportküzdelmek során megütközzenek egymással a felek - az országok között fennálló, rendezetlen területi viták miatt.
Szerda este jött a megerősítés, már folyik is a vizsgálat az európai futballszervezet részéről. Rendbontás, petárdázás, lézer használata, szurkolók pályára berohanása, elégtelen biztonsági intézkedések: ez mind a szerbek rovásán szerepel. Az albánok a Nagy-Albánia zászlóval történt provokáció miatt kerültek célkeresztbe, valamint azért, mert a játékvezető döntésével szembeszegültek, és nem voltak hajlandóak folytatni a játékot. A fegyelmi ülésre október 23-án kerül sor az UEFA nyoni székházában.
Szerbia egyébként visszaesőnek számít, mert egy 2010-es Eb-selejtezője már megszakadt nézőtéri agresszió miatt Genovában. A mérkőzést akkor 3-0-val az olaszok javára könyvelték el, a következő hazai összecsapást pedig zárt kapuk mögött abszolválta déli szomszédaink labdarúgó-válogatottja.
