Mivel a kiváló öttusázó telefonját rendre kinyomta,
ezért a napokban az edzősködéstől visszavonuló Kulcsár Antal számát tárcsáztuk.
Az Alba Volán-Bericap volt szakosztály-igazgatója, egyben a női válogatott
korábbi szövetségi kapitánya éppen Vörös ágya mellett tartózkodott, s azonnal
átadta neki a telefont.
- Annyit tudunk csak, hogy Pátkán lovagolt, amikor a baj történt. Hogy került
Pátkára, a Székesfehérvártól 25 kilométerre levő faluba?
- Ott tartják bérben a csikómat, s mivel volt egy kis szabadidőm, gondoltam
„bejáratom”, lovagolok rajt egy kicsit.
- Mi történt ekkor?
- Minden a megszokott rend szerint zajlott, ám egyszer csak arra lettem
figyelmes, hogy egy kaukázusi kutya közelít felénk. Bevallom, megijedtem,
hiszen támadólag lépett fel, s ezt a ló is megérezte.
- Azt tudja már, hogy kinek a kutyája volt?
- A szomszéd kertjéből szökött meg, eddig mindig láncon volt, de most
elszabadult.
- Ön pedig?
- Először ráestem a nyeregkápára, ami a nyerek eleje, magasabb része, s jól
beütöttem magam, aztán le is estem. Egyik baj hozta a másikat, mert az előbbi
miatt úgy ütöttem meg a májam környékét, hogy vérömlenyt találtak a területen,
míg az esés következtében az ujjam sérült meg, mert közben kapaszkodtam.
- Mit mondanak az orvosok?
- Már a délelőtti ultrahang megállapította, hogy a vérömleny eltűnt a máj
környékéről, ami mindenképpen bizakodásra ad okot, de megfigyelés miatt még
néhány napig bent tartanak. Ami pedig az ujjamat illeti: az ízületek miatt
műtét vár rám, de egyébként nem érzem magam rosszul. Azért szeretnék innen
minél gyorsabban kikerülni…