Aki még soha nem kapott ki Federertől

Nem késtem sokat a rajthoz képest, kedd este még javában tartott Hewitt és Nalbandian csatája a Rod Laver Arénában, amikor nagykabátban elkezdtem az akklimatizációt. Talán soha nem tettem meg ennyire rövid idő alatt a Budapest-Melbourne utat. Hétfőn délután háromnegyed négykor még Ferihegy betonján gurultam a légiközlekedés történetének első Budapest-Doha járatán (meghalt a teljes számítógépes rendszer a reptéren, ez okozta a negyven perces csúszást), és magyar idő szerint kedden tizenkét óra huszonkét perckor landoltam itt.

A szokatlan sebességet nem tudta követni a csomagom (Dohában maradt), de aggodalomra semmi ok: azt ígérték, csütörtökön kihozzák a szállásomra. Engem már az is ámulatba ejtett, hogy nekem sikerült elérnem a csatlakozást Dohában. Eleve alig ötven percet kaptam az átszállásra, de még késtünk is. Nulla óra negyvenöt perckor indult volna a melbourne-i járat, miközben harmincötkor még egy buszban haladtam a transzfer terminál felé. Bárki illetékest kérdeztem, némileg fokozott izgalommal, de a körülményekhez képest meglepően nyugodtan, hogy nem kellene valamit tenni, mosolyogva azt a választ kaptam, nem lesz semmi gond, megvár a gép. Igazuk lett. Az utazásom egyéb élményeivel, tapasztalataival most nem untatnék tovább senkit, vissza a teniszhez!

Nem csak Arn Grétáról maradtam le: Ana Ivanovics, Dinara Szafina és Nyikolaj Davigyenko sem várt meg. A szezon első versenyén Dohában, címvédőként még csillogó Davigyenko nem bírt Florian Mayerrel, de a férfiaknál előfordul ilyen, még az is belefér, hogy szerdán a német is kikapott: őt a japán Nisikori Kei búcsúztatta (6:4, 6:3, 0:6, 6:3). Ha a következő napokban lesz rá idő, akkor az ázsiai legényre még visszatérnék, csak el ne felejtsem.

Dinara Szafina sem érti...	Fotó: Reuters

Dinara Szafina és Ana Ivanovics története több mint tanulságos. A moszkvai és a szerb is járt a csúcson (mindketten vezették a világranglistát), aztán szinte egyszerre kezdtek zuhanórepülésbe. Szafina tavaly ilyenkor még második kiemeltként rajtolt Melbourne-ben, 2009-ben a döntőig jutott, most pedig ranglista hetvenötödikként 6:0, 6:0-ra kikapott az első fordulóban (az egyetlen mentsége, hogy a háló másik oldalán Kim Clijsters állt).

„Ha tudnám, mi nem működik, megmondanám, de azt nem tudom, hogyan nyerjek meg egy pontot. Ültem a székemben a pihenők alatt és azt kérdeztem magamtól, mivel nehezíthetném meg a dolgát? De nem találtam meg a választ. Zavarba ejtő. Két hónapot dolgoztam végig keményen, maximálisan motivált vagyok, de valami nem stimmel. Az a gond, hogy nem tudom, mi. Rá kell jönnöm, mi nem megy. Nem az a lényeg, hogy napi öt órát edzem, ha valamit rosszul csinálok. Előbb az kell kitalálnom, hogy hol a hiba”- magyarázta szomorúan Szafina, aki tavaly ugyan három hónapig nem teniszezett sérülés miatt, de az nem lehet magyarázat a vesszőfutására (a múlt héten Hobarton kapott ki 6:0, 6:1-re az első fordulóban Marion Bartolitól).

Ana Ivanovics esete azért más, mint Szafináé. Őt egyértelműen a csillogás, a pályán kívüli kísértések, lehetőségek térítették el. Aztán fogcsikorgatva, keményen küzdve, Steffi Graf egykori edzőjének, Heinz Günthardtnak a segítségével megindult újra felfele. A 2010-es szezon hajrájában úgy tűnt, kezd magára találni, újra illik komolyan venni. Ehhez képest ő is kiesett az első fordulóban kedden. Igaz, hárított hat meccslabdát míg megadta magát az orosz Jekatyerina Makarovának (3:6, 6:4, 10:8). Ivanovics helyzete azért biztatóbb, mint Szafináé, biztos benne, hogy még az idén visszakerül a top tízbe.

Késő délután végre összefutottam Arn Grétával. Vásárolt néhány AO törülközőt az ismerőseinek. Nagyokat nevettünk, de közben őszinte szomorúsággal mesélte, hogy még mindig nagyon bántja a keddi vereség. Az okát egyértelműen abban látja, hogy az olasz edzője nem utazott el vele erre a négyhetes túrára és nagyon hiányzott neki a megfelelő felkészülés Auckland után. Valószínűleg nincs még egy játékos a 128-as táblán, aki edző nélkül versenyez. Tudja ezt Gréta is, és mindent megtesz azért, hogy utazásra bírja az olasz mestert. Most mindenesetre ő megy Rómába és ott készül a Fed-kupára. Elvileg csütörtökön indul haza, de egy halovány remény még van arra, hogy felfér a női páros főtáblára.

	Fotó: Reuters

Szerdán egyébként nem történt semmi rendkívüli, legalábbis eddig. A tét a 32 közé kerülés volt, és Marion Bartoli (15.), Yanina Wickmayer (21.) és Mardy Fish (16.) ugyan elvérzett, de az igazi esélyesek nem okoztak meglepetést. Venus Williams nem remekelt, de fordított a 7:6-ra elvesztett első szett után (Sandra Zahlavova ellen 6:0, 6:4). Marija Sarapova (14.), Justine Henin (11.), Caroline Wozniacki (1.), Victoria Azarenka (8.) és Szvetlana Kuznyecova (23.) egyaránt játszmaveszteség nélkül győzött, de a harmadik forduló után már nem örülhet mindegyikük, mert a tavalyi finalista belga és a szintén többszörös Grand Slam bajnok orosz egymással játszik.

	Fotó: Reuters

A férfiaknál Fernando Verdasco (9.) meccslabdákról fordított a pályafutása során nem először megremegő, kipukkanó Janko Tipszarevics ellen (2:6, 4:6, 6:4, 7:6, 6:0). Lassan kezdődik Roger Federer (2.) és Gilles Simon találkozója a Rod Laver Arénában, ami azért érdekes, mert a francia még soha nem kapott ki a svájcitól, pedig kétszer is találkoztak korábban. Az aktív játékosok között csak hárman büszkélkedhetnek pozitív mérleggel Federer ellen, de Rafael Nadal (1.) és Andy Murray (5.) statisztikája nem száz százalékos. Ráadásul Simon a Sydney Grand Prix-t megnyerve érkezett Melbourne-be. Ez akár jó mulatság lehet, de ha a francia harmadszor is legyőzné a címvédőt az maga lenne a döbbenet.