Rosszul indult a nap. Bementem vásárolni egy helyi hipermarketbe, majd a fizetésnél kártya mellé elkérték az útlevelem. Ezzel még nem lett volna semmi baj, de amikor a pénztáros elkezdte belőle kiírni az összes adatot, kivettem a kezéből. Oda sem kellett volna adnom, mert csak annyiról lett volna szó, az én logikám szerint, hogy megnézi, a hitelkártyán szereplő név megegyezik az útlevélben olvashatóval. Ő azonban nem érte be ennyivel és hívta a biztonságiakat. Megmutattam a sajtóigazolványom, a Roland Garros akkreditációm, de egyik sem elégítette ki. Elővettem a magyar személyimet, ha a reptéren megteszi, talán itt is működik. Megfelelt az elhivatott pénztárosnak, de megint mindent le akart róla írni. Mikor a hátoldalhoz ért, megint meguntam a túlbuzgóságát, az ostobaságát és kivettem a kezéből. Nagy telefonálás kezdődött, aztán mehettem, de éreztem, ez nem az én napom, jobb lesz vigyázni.
Óvatosan meghúzódtam a centerpálya lelátóján és megnéztem, amint Djokovics kivégzi a holland De Bakkert, majd maradtam Federer és Lopez találkozójának az első szettjére. Legutóbb Madridban a spanyol 5:2-re vezetett a döntő játszma rövidítésében. Most is gyönyörűen teniszeztek, de a dráma elmaradt. Közben azt figyeltem, hogy a sajtópáholy felügyelője nem engedi az újságírókat fotózni és enni. Ez új, ilyen korábban nem volt, de lehet, hogy csak egy másik túlbuzgó, és még csak nem is hivatalnok. Az ilyenek a legveszélyesebbek: ők lennének értünk, helyette ők dirigálnak, fontoskodnak. Na, mindegy, én nem ettem, nem fotóztam. Lassan elkezdtem készülni a két magyar lány fellépésére, de tudtam, hogy csoda lenne, akár egy győzelem is.
Azt nem gondoltam Szávay Ágiról, hogy csak az első forduló vesztesének járó pénzdíjért pályára lép kínzó fájdalmak közepette. Ha vállalja a játékot, akkor vagy javult az állapota, vagy valami más, az egész jövőjét meghatározó oka lehet annak, hogy elindult és megpróbálja a lehetetlent.
Nagyon melegen sütött a nap a nyolcas pálya fölött, árnyék sehol. A lelátón legalább két tucat magyar. Az elmúlt években nagyon beindult a teniszturizmus, mintha nem is lenne gazdasági válság. Ha lenne egy jó Szávay Ágink, szerintem a magyarok elfoglalnák a Roland Garrost, mint 2009-ben a hoki vb idején Zürichet.
Megkezdődik a meccs, és csak a vak nem látja, hogy Szávay Áginak az első pillanattól fájdalmai vannak, nehezen mozog. A barátjától megtudom, azt beszélték meg, nem adja fel, de ő is érzi, ennek így nem sok értelme van. Azért Szávay Ági időnként megvillan, tenyeressel és fonákkal is képes pontot ütni. A fehérorosz hívei hihetetlen idegesítően szurkolnak, rendszeresen akkor tapsolnak, kiabálnak, örülnek, amikor Szávay Ági ront. A derékrögzítő folyamatosan csúszkál rajta, szeretne az öltözőbe menni, de csak a szett után van erre lehetősége. A játszma végéhez közeledve, sírva megy vissza a pályára, de nem adja fel, sőt az elvesztett szett után, két brékkel elhúz 3:0-ra. Mekkora teniszező lehetne, lehetett volna…
A döntőre majd visszajövök, addig átmegyek a kettesre, megnézni Arn Grétát. Nem a legjobbkor érkezem, 0:5, de legalább árnyékból figyelhetem, amint a magyar nyer két gémet. Nem játszik rosszul, de a cseh lány nagyon jó. Balkezes, lórúgás a szervája és mindkét oldalról gondolkodás nélkül lövi a labdát. Petra Kvitova utoljára Szávay Ágit győzte le a Roland Garroson, de annak már három éve. Akkor a következő meccsén kikapott az észt Kanepitől, egy évvel később nem indult, tavaly pedig az első fordulóban búcsúztatta őt az ausztrál Ferguson, az idén meg nem lenne meglepetés, ha megnyerné az egészet. Sajnos ennek megfelelően teniszezik, Arn Gréta az áldozata (6:2, 6:1).
Szávay Ági brékkel kezdte a harmadik játszmát, de 4:5-nél már a meccsben maradásért kell adogatnia. A helyzet egyre kilátástalanabb és 15:40-nél a második szervát a hálóba üti. Elkeseredetten vágja földhöz az ütőjét, de igazából ahhoz sincs nagyon ereje. Nagyon akart nyerni, pedig valószínűleg ő is tudta, hogy az csak egy újabb szenvedés lett volna.
Nem kell sokat várni rá az interjúszobánál. Mielőtt bekapcsolom a videót, azt magyarázza, hogy külön orvosi vizsgálatnak vetették alá az illetékesek, mert az elmúlt hetekben több meccset is feladott WTA versenyeken. Szerencsére az igazi sérülése nem derült ki, így megkapta az engedélyt. A játékot azért vállalta, mert meg kellett felelni bizonyos WTA szabályoknak, amik a jövője szempontjából fontosak lehetnek. Előtte azért egyeztetett egy párizsi professzorral, aki egyrészt protézises operációt javasolt a hasfalon keresztül, másrészt megnyugtatta, hogy egy meccsel nem ront az állapotán. Kedden még pályára lép a párosban, mert néhány hete megígérte a lett Liga Dekmeijere-nek, és nem akarja cserbenhagyni. De, hogy meddig tart majd az a meccs, az finoman fogalmazva is bizonytalan.
A beszélgetés folytatása, az interjú itt megtekinthető.
Annyit azért még illik feljegyezni erről a napról az utókornak, hogy kikapott Tomas Berdych (6:3, 6:3-ról a francia Robert ellen), és a hosszú sérülés után visszatért Tomy Haas is kiesett, őt a török (Üzbegisztánban született) Marsel Ilhan győzte le.
Magabiztosan vette az első akadályt Roger Federer a Roland Garros első fordulójában, pedig kellemetlen rivális szerette volna meglepni, a spanyol Feliciano López. Három szettben (6:3, 6:4, 7:6) nyert a svájci. Jutalma, hogy a...
Tovább a teljes cikkhez »
Másfél óra alatt kivégezte első ellenfelét Novak Djokovics a francia nyílt teniszbajnokság második játéknapján, Párizsban. Az idén verhetetlen szerb klasszis három sima szettben győzte le a holland Thiemo De Bakkert, így...
Tovább a teljes cikkhez »
