- Már célkeresztben a 2013-as vizes vb-rendezés, de ez a sajtótájékoztató mégiscsak a 2010-es úszó Eb-ről szólt. Nem érezte magát vízilabdázóként egy kicsit kívülállónak?
- De. Egészen addig a pillanatig igen, amíg Dr. Martin György, a
vízilabda-szövetség elnöke fel nem hívta az előtte felszólalók figyelmét
arra, hogy mi is itt vagyunk. Azért legalább bemutathattak volna.
Elvégre a legjobb eredménnyel zártuk az olimpiát.
- Úgy bizony. Más érzés olimpiai bajnoknak lenni októberben,
Budapesten, mint augusztusban, Pekingben?
- Más, teljesen más. Amikor hazaérkeztünk, akkor tudatosult csak bennem
igazán, mit értünk el. Az a kitörő lelkesedés, az a túláradó szeretet,
amivel fogadták a válogatottat az emberek, valami egészen elképesztő.
Kint egy pillanatra sem foglalkoztunk a tét nagyságával, csak tettük,
amit tennünk kellett. Lépésről lépésre haladtunk a célunk megvalósítása
felé. Ha nem tudtunk volna megfelelően koncentrálni a soron következő
feladatra, az a nyugalom, a higgadtság rovására ment volna.
- A vízilabda egy csapatsport, de egyénileg is minden játékosnak fel
kellett építenie magában a kínai fővárosban rá váró kulcsfontosságú két
hetet. Hogyan készült?
- Két évvel ezelőtt határoztam úgy, hogy olimpiai bajnokká válok Pekingben. Ez volt az első lépés. Ennek rendeltem alá minden mást. Kulcskérdés volt a
formaidőzítés. Nyilván nem nyújthatta mindenki élete legjobbját mind a
hét mérkőzésen, de egytől egyig arra törekedtünk. Az azért nem olyan
rossz, hogy az első meccsünk volt az egyetlen, amit nem nyertünk meg, de
azt sem veszítettük el.
- Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány még az olimpia előtt
nyomatékosította, a végeredménytől függetlenül távozik. Így viszont,
hogy Sydney és Athén után Pekingben is hemzsegett a férfi
vízilabdázóktól az aranygép, elképzelhető, hogy mégis marad?
- Ez Dénes döntése. Megy, vagy marad, szíve joga, érvek és ellenérvek mindkét döntés mellett, illetve ellen vannak. Akár így, akár úgy
határoz, mindkettőt meg lehet érteni. Ez az ő dolga.
- A válogatott legutóbbi hőstette még hetekig, hónapokig téma, de
halkan mégis megjegyzem, a hétvégén kezdődik a bajnokság. Talán
túlságosan is evidens, hogy mi a célja a tavalyi győztes Vasasnak a
2008-2009-es idényben...
- Címvédőként címet védünk.
- Na persze. Idén is négy résztvevős lesz a versengés, vagy bővül a kör?
- Más lesz ez a szezon, mint az ezt megelőző. Nemcsak a Vasasról, az
Egerről, a Honvédról és a Szegedről szól majd, nagyon jó az Újpest és a
Fradi is. Tovább erősödött a játékosállományunk, kérdés, mikorra
csiszolódik össze igazán a társaság. Ettől függetlenül egyetlen
végkifejletet tartok, tartunk elfogadhatónak, az pedig az aranyérem.
- És az Euroliga?
- Legutóbb harmadikok lettünk a barcelonai négyes döntőben. Előbb
kikaptunk a Jug Dubrovniktól, aztán megvertük a Mladost Zagrebet. Jó
lett volna döntőzni, de ott, akkor ez nem jött össze. Idén ott is tovább lépünk, ez a célunk.
- Európa-bajnokság, Világkupa és Világliga már volt, de világbajnokság
még nem volt Budapesten. Lesz 2013-ban?
- Bizony jó lenne. Eddig csak egy világbajnokságon szerepeltem,
Melbourne-ben. Rómában és Sanghajban is lesz egy vb, de a budapesti lenne csak az igazán nagy durranás 2013-ban. Akkor is még csak huszonhat leszek, minden tőlem
telhetőt megteszek majd a sikerért. A hazai rendezésű torna a hatalmas érdeklődés miatt kiemelkedő élménnyé válhat.
