Bajnoki aranyat ér a veszprémi kupasiker

„Amit már hónapok óta tudunk, látunk, hogy Szegeden problémák vannak, az a hétvégi MK négyes döntőben is beigazolódott. Már az ellenünk való elődöntőjük is igencsak nyögvenyelősre sikerült, amíg védelmünk alapembere, a rutinos Habóczki nem vált ki, a hajrá előtt még csak két gól volt az előnyük. A vége ugyan közte kilenc lett, ami inkább megfelel a két csapat közötti erőkülönbségnek, de azt csak a hajrá hozta, nem a meccs önmagában. Ez a Szeged már nem akar, nem küzd úgy, mint a tavalyi, bár játékosállománya szinte megegyező. Kulcsemberiek elmaradnak valós képességeiktől, hogy aztán ennek mi az oka, azt kívülről nehéz megítélni. Ez leginkább belső ügy, nekik kell rá megoldást találni. Ennek első lépéseként Nenadiccsal szerződést bontottak. Megjegyzem, nálunk, Gyöngyösön is helyre kerültek a dolgok, amikor pár hete két játékostól megváltunk. Lehet, hogy Szegeden is előbb kellett volna meghozni egy ilyen figyelmeztető erővel bíró döntést. Ugyanis van olyan, amikor a kevesebb több. A belső problémák aztán lehetnek edző-játékos, vagy éppen játékos-játékos közöttiek, ezért alakult ki az a véleményem, hogy ezen a szinten a profi csapatnál elengedhetetlen egy pszichológus foglalkoztatása a csapat mindennapjaiban. Itt a fizikai és a taktikai felkészítés mind kárba vész, ha a fejekben nincs rend.”

Az MK-döntőben:
MKB Veszprém-Pick Szeged 32-23

„A döntő már a tizenötödik perc tájékán eldőlt, akkor látszott, ez a Szeged nem tud versenyre kelni ezzel a Veszprémmel. A szegediek onnantól kezdve jobbára azt várták, mikor lesz már vége a találkozónak. Azért az utóbbi időszakban sokkal jobban felvette a versenyt riválisával a Tisza-parti gárda. A Veszprém morálisan félelmetesen erős, és a játékuk is rengeteget javult az elmúlt időben. Játékuk alapja ezúttal is a kiváló védekezés volt, ami remek kapus- és kiváló átlövő-teljesítménnyel párosult. Persze, azért kellett ehhez partnernek egy ilyen Szeged. A bajnoki finálé közelsége miatt mondom, ezalatt a rövid idő alatt, egy hónap során ezt a problémát nem lehet orvosolni, így az az aranyérem is a  Veszprémé lesz. Bár a Tisza-parton azért így is izgalmas meccsnek néznek elébe, de oda is egyértelműen győzelmi reményekkel utazhatnak. A bajnokság alapszakaszában oda-viassza győztek és most is nyerni tudtak. Az MK-finálé nagy csalódása számomra, hogy a szegediek fanatikus B-közepe nem jött el, márpedig ha ők is elpártolnak a csapat mellől, akik jóban-rosszban kitartottak mellettük, akkor ott tényleg nagy a gond.”

Az MK 3. helyéért:
Gyöngyös-FTC 29-22

„Nagyon örülök a győzelemnek, ami számomra felér az aranyéremmel. Mindkét csapat úgy készült, figyelembe véve az erőviszonyokat, hogy ez lesz számára a hétvége fő mérkőzése, nem az elődöntő. Viszont mi megfogyatkozott létszámmal is jobban bírtuk a tempót, a másodosztályú Ferencvárosnak két nap alatt láthatóan sok volt ez az iram. Egy olyan kis csapat életében, amilyen a miénk, óriási dolog a nemzetközi kupaindulás. Szeretnénk erősíteni a nyáron, hogy ne pofozógépek legyünk, amelyet az első körben rögtön kiejt egy ciprusi csapat. Ezek az erősítési terveink azonban még igencsak kérdőjelesek, de bízunk benne, egy ilyen eredmény után összefog a város, hogy kihasználja a kupaindulásban rejlő mindenfajta lehetőségeket.”

Egygólos hátránnyal vágott neki a győri BL-visszavágónak Konkoly Csaba együttese, amely hazai pályán alapos, nyolcgólos (29-21) verést mért a Hypóra.

„Sokan előrehozott BL-döntőt vártak ettől a párosítástól, én azért nem. Láttam ugyanis a Hypónak több mérkőzését az idényben, a győrieket ismertem, én megkockáztattam, hogy oda-vissza verik az osztrákokat. Tulajdonképpen nem sokon múlt ez sem, de a visszavágó és így a továbbjutás már sima volt. A győri csapat nagy kedvencem, komoly, igen színvonalas kézilabdát játszanak, többüket régóta ismerem személyesen is. A Hypo játéka viszont korábban sem tetszett, az elődöntőben sem mutattak valami nagyot, sajnos Gunar Prokop olyan szinten nőtt rá erre a csapatra, ami már inkább árt, mintsem használ a szakmai munkának. Szerintem, ha hagyják Németh Andrást, aki női vonalon az egyik legnagyobb szaktekintély, nemzetközi vonalon is, szabadon dolgozni és nem kell állandóan a főnökhöz igazítani a koncepcióját, akkor jobb csapatot hozott volna össze.”

Az elődöntő első mérkőzése után a Hypo bepanaszolta az EHF-nél a szerintük Tóth Tímeával szemben durván szabálytalankodó Görbicz Anitát, de a szövetségnél nem talált meghallgatásra a kérelmük.

„Ilyenről nem is hallottam, nyugodtam mondhatom, példa nélküli eset. Egy ütközés, egy szerelés után, amit a játékvezető szabálytalannak sem látott, és súlyos sérülése sem lett a dologból panaszt emelni, videó alapján utólag bármilyen döntést elvárni, nem is tudom, hogyan képzelték. Na, aztán a visszavágón saját bőrükön érezhették, milyen az, amikor megpiszkálják az oroszlánt. Görbicz Anita 13 góljával és remek játékával döntő érdemeket szerzett a továbbjutásban, ebben a kiemelkedő teljesítményben bőven benne volt az a presztízs, hogy most akkor „csakazértis” megmutassa neki. Mit mondjunk, sikerült…”

A BL-döntőben a dán Viborggal méri össze magát a Győr.

„A dán kézilabda női vonalon a világ legjobbja. A Viborg jó csapat, de persze a Győr is, napi forma dönt a két együttes között, az esélyeket tényleg teljesen egyenlőnek, ötven-ötven százalékra érzem a végső győzelmet illetően. Ha a Győr a kinti mérkőzésen nem szalad bele egy olyan tempóba, amellyel nem tudja tartani a lépést és nem szenved súlyos vereséget, hanem okosan és taktikusan játszik, akkor a győri közönség előtti meccsen aratott győzelme BL-sikert érhet.”