INTERJÚ. Karl Erik Böhn nem vállalt túl nagy kockázatot azzal, hogy kijelentette, azonnal távozik a magyar női kézilabda-válogatott éléről, ha a lányai alulmaradnak az első Eb-selejtezőn, Azerbajdzsán ugyanis finoman szólva nem világverő csapat - Szamoránsky Piroska és társai ennek megfelelően habkönnyen, 19 góllal le is győzték... A ferencvárosiak beállója nem csak a szerda esti találkozóról, hanem az új szövetségi kapitányról is elmondta a véleményét honlapunknak.
NŐI EB-SELEJTEZŐ: MAGYARORSZÁG-AZERBAJDZSÁN 41-19 (20-7)
– Böhn hálás lehet önöknek: megmentették az állást!
– Ez mókának jó… Amúgy hallomásból tudom, hogy valahol kijelentette,
azonnal veszi a kalapját, távozik a posztjáról, amennyiben kikapunk
Azerbajdzsántól. Utólag elmondható, hogy nem vállalt túl nagy kockázatot
ezzel, nem volt veszélyben az állása. Jó játékkal, magabiztos győzelmet
arattunk.
– A habkönnyű, 41-19-es siker mennyire köszönhető az új kapitánynak?
– A meccs előtt két napot töltöttünk el közösen, ez kevés idő ahhoz,
hogy sok újat tanuljunk meg tőle, de ahhoz elég volt, hogy jó benyomást
tegyen a csapatra: nagyon szimpatikus, közvetlen ember.
– Leült önökkel külön-külön beszélgetni, ismerkedni?
– Nem most találkoztam vele először, merthogy korábban ott volt a
klubcsapatom, a Ferencváros edzésén, egyébként akkor váltottunk vele
néhány szót. Azt mondta, hogy a keret minden tagjával szeretne majd
személyesen is beszélni, de talán az idő rövidsége miatt rám még nem
került sor.
– Mit csinálnak vele másképp, mint a korábbi kapitányokkal?
– Először is szembeötlő a szakmai stáb pozitív hozzáállása, ez korábban
nem mindig volt így… Böhn nem a hibákra helyezi a hangsúlyt, ha vannak
ilyenek, elmondja, miképp kellene azokat kijavítani, de inkább a jó
dolgokat emeli ki. Továbbá enged minket szabadon kézilabdázni, nem csak
tűri, hanem elvárja a trükköket. Nála különben sincs megkötve, hogy
egyes játékhelyzetekben mit kell tennünk. Vannak begyakorolt figuráink,
és az irányítón múlik, hogy ezek közül mikor melyiket alkalmazzuk.
– Meccs közben gyakorta instruálta önöket?
– Nem igazán szólt be a pályára, ami azt illeti: Azerbajdzsán elleni
találkozón nem is volt szükség arra, hogy az oldalvonal mellett
szaladgálva percenként utasítsa a csapatot. A játék közben az irányító
teszi a dolgát, irányít, időkéréseknél viszont természetesen a
szövetségi kapitány is adott néhány tanácsot.
– Milyen nyelven?
– Angolul. A csapatban többen beszélnek angolul, de ha szükség úgy hozza, Siti Bea fordít.
– Milyen a hangulat a csapaton belül?
– Nagyszerű!
– Úgy hírlik, hogy nem mindig volt így...!
– Nem tudom kitalálta ki, hogy klikkek vannak a válogatotton belül, de a
csapategységgel sohasem volt gond, a pályán mindig vállvetve küzdöttünk
egymásért, a magyar színekért. Az pedig szerintem teljesen természetes,
hogy az egy klubtól érkezők több időt töltenek együtt, mint más
játékosokkal. A norvég szakembernél egyébként nincsenek kötelező közös
programok, szabadidőben mindenki azzal van, akivel akar, és ez jobban
összehozza a csapatot, mintha mindez kötelezően elő lenne írva...
– A fehéroroszok elleni győzelem kötelezően elő van írva?
– Vasárnap ellenük nehezebb dolgunk lesz, mint most az azeriek ellen
volt, egyrészt otthon játszanak, másrészt valamivel erősebb csapatuk
van. Ezzel együtt természetesen nagyon szeretnénk nyerni!