Fazekas: otthon, édes otthon

– Nem takarja el a szomszéd a balatoni kilátást?

– A tervezésnél úgy oldottuk meg, hogy a domboldalon lévő telken Élesék is és mi is élvezhessük a gyönyörű panorámát. Még van egy harmadik telek alattunk, de ha oda is építkeznek a közeljövőben, az sem lesz probléma. Külön tervezőkkel készítettük el a rajzokat, csupán azt egyeztettük, hogy a hogy a telkeken belül hol legyenek az épületek.

– A kézilabda mellett építkezésre is tudott energiát fordítani?

– Az építkezés megkezdésekor szinte semmire sem tudtam odafigyelni, mert akkor kezdtük, amikor az utolsó fél évemet a németországi Gummersbach csapatánál töltöttem. Feleségem vigyázó szeme figyelte, hogy a kivitelező mindent jól csináljon. Amikor hazajöttem, akkor már ez a feladat természetesen rám hárult. Nagyapámtól és édesapámtól sok mindent ellestem még gyerekkoromban, igaz, azóta szinte minden megváltozott, modernebb lett. Az építkezés műszaki vezetője persze mindenre odafigyelt, ezért aztán nem voltak álmatlan éjszakáim.

– Azt hallottuk, hogy van az ön házában akad egy különlegesség, ami nagyban befolyásolja az energia felhasználást?

– A fűtést és meleg vizet úgynevezett geotermikus rendszerrel oldottuk meg. Négy darab 50 méter mély lyukat kellett lefúrni a földbe, mindegyikben 2 csőben megy le a hideg víz és kettőben pedig jön vissza a föld mélyében felmelegedett víz. Ha ez nem elég meleg, akkor a hőközpontban lévő szivattyú még rásegít és hozzáad elektromosan melegített vizet. Van egy 800 literes 'puffertartály' a házban, amely kapacitásának a felét a meleg víz ellátásra, másik felét a fűtésre használjuk. Másfél éve lakunk itt, de elmondhatom, hogy nagyon jól működik a rendszer, télen fűti, nyáron hűti a lakást, a beállítástól függően. A megtérülése körülbelül 10-15 év, de szerintem megéri, mert onnantól kezdve szinte ingyenes lesz.

– Mennyire szokta meg ön és a családja a balatonalmádi életet?

– Nagyon szeretünk itt lakni. A gyerekeket bármikor kiengedhetjük, mert egy kis zsákutcában lakunk, ahol minimális az autóforgalom. Nagyon szép, csendes környék és gyönyörű a kilátás a Balatonra. A gyerekek élvezik a nagy udvart, a szomszéd Éles-fiúkkal sokat fociznak, kézilabdáznak és játszanak a friss levegőn. A lakást is úgy alakítottuk ki, hogy télen bent is legyen mozgásterük. A Veszprémbe bejárás egy kicsit költséges, mert a nagyobbik fiam már iskolás, a középső óvodás, ezért naponta minimum kétszer megyek a megyeszékhelyre és vissza.

– Milyen a lakás elrendezése?

– Először két gyermekre terveztünk, ezért két gyerekszoba, egy hálószoba és egy vendégszoba lett kialakítva. Jött a harmadik gyermekünk tavaly decemberben, ezért a két nagyobb fiú összeköltözött egy szobába, a kicsi saját gyerekszobába költözött, míg a vendégszobát átalakítottuk egy gyereknappalivá, hogy legyen a házban a nagyoknak is mozgástere.

– Milyen tervei vannak még a kézilabdában?

– Mivel már 1994 óta minden ideköt, ezért itt szeretnék maradni, letelepedni. Feleségem is veszprémi, ezért döntöttünk úgy, hogy itt a közelben építkezünk. Minél tovább szeretnék még kézilabdázni, hiszen erre tettem fel az életem. 35 éves vagyok, minden edzésre, mérkőzésre vidáman megyek, mert azt csinálhatom, amit szeretek, hiszen ez az én életem. Eljutottam a válogatottságig, tehát elmondhatom, hogy nem csinálom rosszul, ha a nemzeti csapatban is számítanak rám.

– Három fiad van. Folytatják az apai sportpályafutást?

– Igazából nem szeretném egyiket sem kényszeríteni a kézilabdára, sportoljanak, mozogjanak, ússzanak és egészségesek legyenek. Legnagyobb fiamat Gergőt, már megfertőzte a játék, mivel az Éles Kézisuliban edz és játszik. Szivacskézilabdában a 8 évesek között ezüstérmesek lettek, míg a 9 évesek között országos bajnoki címet nyert. Augusztusban a veszprémi Cell-kupán is a győztes csapat tagja volt. Középső gyermekünk most kezdett focizni Veszprémben, kíváncsi leszek a kitartására, a kicsi még csak 9 hónapos. Nekem a legfontosabb először az volt, hogy úszni megtanuljanak, táguljon a tüdejük, hogy legyen egy alapjuk a későbbi sportoláshoz...