Női kéziseink elgázolták a románokat

Szerző: shLétrehozva: 2008. augusztus 19. 09:45
A magyar női kézilabda-válogatott 16-14-es félidei vezetés után négy góllal, 34-30-re verte Romániát a pekingi olimpia negyeddöntőjében. Csapatunk az egész találkozón remekül védekezett, Pálinger Katalin bravúros védések sorát mutatta be, míg támadásban minden játékosunk felnőtt a feladathoz. Az elődöntőben az Oroszország-Franciaország találkozó győztesével játszik majd a magyar válogatott.

PEKING 2008, NŐI KÉZILABDA, NEGYEDDÖNTŐ:
MAGYARORSZÁG – ROMÁNIA 34-30 (16-14)
Peking, OSC Sportcsarnok, vezette: Ludovik, Vakula (ukránok)
MAGYARORSZÁG: Pálinger - Ferling 6, Vérten 6, Pigniczki, Görbicz 4 (1), Tóth T. 5, Szamoránsky 3, Bódi, Szűcs 2, Borbás, Hornyák, Kovacsicz 7, Tomori 1, Herr (kapus).
ROMÁNIA: Dinu – Maier 11 (4), Birsan, Amariei 3, Olteanu 3, Neagu 6, Bradeanu 1, Stanca 1, Elisei 3, Meirosu 2, Bese, Ani Senocico, Lecusanu, Pislaru (kapus).
Kiállítások: 14, ill. 4 perc
Gólok – hétméteresből: 1/1, ill. 4/5

 

A csoportban döcögősen kezdett a magyar válogatott, majd a németek elleni bravúros, bár csupán egygólos győzelem után két megalázó vereséget szenvedett csapatunk. Előbb az oroszok (33-24), majd a dél-koreaiak (33-22) győztek le bennünket meggyőző különbséggel.

 

Eközben a románok az A csoportban meneteltek és négy győzelem után csak az ötödik fordulóban kaptak ki a norvégoktól, egy góllal. Viszont dél-keleti szomszédunkkal a felkészülési időszakban kétszer is megmérkőzhettünk, bár ott sok sikerélményben nem lehetett részünk.

 

Kolozsváron előbb két góllal maradtunk alul (27-25), majd a nyíregyházi második összecsapáson elmaradt a visszavágás (28-28). Viszont sok újat aligha tudott mondani egymásnak a két csapat, hogy ez előny-e vagy éppen hátrány, arra a találkozó adhatott választ.

 

Feltűnően agresszív védekezéssel kezdett együttesünk, különösen az előző két mérkőzéshez képest volt rögtön szembetűnő a változás. Nekik legyen mondva: volt mihez képest feljavulni…

 

Mezőnyben egyet cseréltünk – Ferling Bernadett támadásban, Tomori Zsuzsanna védekezésben volt pályán –, Pálinger két szép védése után Vérten Orsolya a szélről szerzett vezetést csapatunknak. Sok mozgással, egymást kisegítve játszottunk, ennek meg is lett a jutalma: Görbicz Anita csípőből tüzelt a román kapuba.

 

Bár a románok hetesből eredményesek voltak, majd fórban játszva már ki is egyenlítettek (3-3), csapatunk vissza tudta venni a vezetést. „Pálinger, Pálinger!”, zúgott a lelátón az ismét népes és hangos magyar tábor, majd Görbicz improvizált egyet, Ferling átlőtt, aztán a dunaújvárosi irányító-átlövő olyat tett, amilyet korábban magyar játékostól alig láttunk: az ellenfél kapusáról a mezőnybe pattanó labdát kiverekedte magának, majd nyomott egy gólpasszt Szamoránsky Piroskának.

 

Kifejezetten üdítő volt a magyar csapat játéka, különösen azért, mert zárt védekezésünk mellett támadásban szélesre nyitottuk az eddig igencsak szűkös repertoárt.

A folytatásban Kovacsicz Mónika szélről tudott eredményes lenni, a változatosság kedvéért, mert az olykor gyönyörködtet. A román csapat játéka eközben teljesen egy emberre épült, Ramona Maier jobbszélről jobb kézzel, betörésből, átlövésből is eredményes volt, és a heteseket is biztosan értékesítette. Egymaga tartotta versenyben övéit.

 

Kétgólos magyar vezetésnél (12-10) Luminita Dinut a román kapuban Tereza Pislaru váltotta, majd a hajrában Gheoghe Tadici időt is kért, de sokra nem mentek vele. Elsősorban azért nem, mert a kőkemény magyar fallal szemben nem volt ellenszerük. Sokszor belemenést fújtak a játékvezetők a román támadásoknál, igaz, ebben a magyar védekezésben benne volt a büntetők és a kétperces büntetések lehetősége. Kaptuk is mindkettőt, de a szünetben így is kétgólos volt az előnyünk (16-14).

 

A második félidő álomszerűen indult. Bár Maier még egygólosra csökkentette a különbséget, de utána a miénk volt a terep, egy 5-1-es etappal elhúztunk. Együttesünk sziporkázott, Ferling remekelt, de a társak is bátrak voltak, a „Játszik a csapat!” lelátói visszhang teljesen életszerű volt.

 

Román időkérés után a játékon és a befejezéseken gyorsítani próbáló ellenfelünk feljönni látszott (24-18 után 24-21), de még mielőtt komolyan kezdtünk volna megijedni, Hajdu kapitány is megállíttatta a játékot. És ezzel együtt a románok lendületét.

 

Pálinger hetest védett, Tóth Tímea végre célba juttatta bombáit, Kovacsicz meg olyan gólokat lőtt a szélről, hogy az már a hihetetlennel volt egyenértékű. „Hungária, Hungária!”, a magyar szurkolók nem bírtak magukkal, ezúttal a kézislányok kárpótolták őket az elmúlt találkozók csalódottságáért.

 

Már kilenc gól is volt az előnyünk (30-21), szívesen kimondtuk volna, hogy zsebben a mérkőzés és az elődöntő, de nem tettük, nem tehettük. A hajrában a román csapat még egyszer lendületbe jött – köszönhetően, hogy szinte két percig kettős emberelőnyben játszhattak –, de már csak arra volt elég, hogy négy gólra feljöjjenek a végére.

 

A csoporttalálkozókat követően óriási formajavuláson ment keresztül a magyar női csapat pár nap alatt, ezzel a teljesítménnyel bármire képes lehet. Kellett ehhez a kapuban egy ismét, sokadszor remeklő Pálinger. Kellett ehhez egy nagyon szigorú, zárt védelem, amely emberhátrányban is sokat dolgozott lábbal-karral egyaránt és amely egymást kisegítette. Kellett ehhez egy jóval összetettebb támadójáték. Voltak bátor betörések, szép beállós-bejátszások és mindkét szélről veszélyesek tudtunk lenni, miután végre foglalkoztattuk a szélsőket. Bebizonyítottuk, hogy csapatunk nem egyemberes gárda, jó lenne, ha a folytatásban sem egyedül Görbicz Anitától várnánk a csodát.

HIRDETÉS
AJÁNLOTT OLDALAK
 » love.hu
 » ingatlanok.hu
 » book.hu
 » Utasbiztosítás a Biztosítók.hu-n
 » biztositok.hu
 » data.hu